„Haraszt (település)” változatai közötti eltérés

}}

{{Egyért2|a településről|Harasztok}}

2001-ben 727 lakosából 692 szlovák és 31 cigány volt.

 

[[Igló]]tól 10 km-re keletre a Hernád jobb partján fekszik.

 

Birtokként [[1280]]-ban ''„Horost”'' néven említik először. Magát a települést [[1344]]-ben említik írott forrásban, de egyes történészek szerint temploma már a [[9. század]]ban is állt. Mivel a település a Szlovák Érchegység közvetlen közelében fekszik, valószínűnek tűnik, hogy a középkorban lakói főként bányászok voltak. A [[14. század|14]]–[[15. század]]ban a közeli bányákban dolgoztak. A 15. századtól birtokosai a Máriássy és Márkus családok a bányászatot a hegység további területeire terjesztették ki. A bányászat annak [[1848]]-ban történt megszüntetéséig folyt. [[1605]]-ben négy háza volt. [[1700]]-ban a az egyházi vizitáció 139 lelket számlált a faluban, ebből 48 katolikus és 90 kálvinista volt. [[1787]]-ben 53 házában 422 lakos élt. [[1801]]-ben 351 lakosának többsége már katolikus szlovák volt. [[1828]]-ban 56 háza és 410 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak.

 

 

Fényes Elek szerint ''„Haraszt, Hrost, tót falu, Szepes vmegyében, Hernád mellett, Iglóhoz keletre 1 1/2 mfdnyire: 410 kath. lak. paroch. templommal. F. u. a Marjássy nemzetség. Ut. p. Lőcse.”'' <ref>{{Fényes}}</ref>

[[1910]]-ben 276, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szepes vármegye]] [[Iglói járás]]ához tartozott.

 

 

A haraszti templom érdekessége, hogy a templom tornyát négy karéjos [[rotunda]] szerkezet veszi körül. Ilyen jellegű templom még egy ismert a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]]: [[Guraszáda]] [[Erdély]]ben. A templom ezért szerepel a középkori Magyarország rotundáit bemutató irodalomban is.

 

 

* Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest

* Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Mirályi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.

* Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest

 

 

 

{{Iglói járás}}