„Kallósd” változatai közötti eltérés

'''Kallósd''' [[község]] [[Zala megye|Zala megyében]], a [[Zalaszentgróti kistérség]]ben.

 

 

Kallósd a [[Zalai-dombság]] keleti vonulatán, a [[Zala folyó]]tól kissé nyugatra helyezkedik el. Közúton a [[Zalaszentgrót]]–[[Zalacsány]]–[[Galambok]] útra vivő bekötőúton érhető el. Továbbá [[Almásháza|Almásházával]] és [[Bezeréd]]del is egy-egy kisebb mellékút köti össze. A településre Zalaszentgrótról jár pár busz, melyek közül kettő [[Keszthely]] irányába továbbközlekedik.

 

Kallósd első említése [[1217]]-ből való a [[Zalavár|zalai vár]] földjeként. Temploma is ebben az időszakban készült. A [[14. század]]tól a [[Nagykapornak|kapornaki]] apátság birtokához tartozott. A [[17. század]]ban a törökök pusztítása miatt elpusztult. Betelepülése a kapornaki apát [[1711]]-es ajánlatát követően, amelyben alacsony adókat kér, gyorsan ment végbe magyarok mellett horvát nyelvű lakosokkal is. A temploma [[1740]]-ben épült újjá, és bár lakosságszáma nagyban gyarapodott, a kapornaki apátság nagy befolyással bírt a falu közéletében. Iskolája [[1814]]-ben készült el. Végül egy 1863-ban létrejött szerződés alapján született meg a falu önrendelkezési joga.

 

Az [[1990-es évek]]től kezdve a település szőlőhegyére egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott mind magyarok, mind osztrákok részéről.

 

Fő nevezetessége a [[romanika|román stílus]]ú Szt. Anna körtemplom (rotunda), amely a [[13. század]]ban épült. Mivel a település Magyarország hagyományos nyugati határvidékén, a gyepűkhoz közel terült el, a vidéket a háborúk elkerülték, így a templom jól mutatja eredeti állapotát. A kő alapzaton téglából épült falak állnak, amelyeket kúposan kialakított harang alakú lemeztető fed. A keleti oldalon a körtemplomhoz egy alacsonyabb, félkör alakú apszis csatlakozik. A templom külsejét sűrűn elhelyezett függőleges sávok, lizénák tagolják. A délnyugati oldalon lévõ bejárat mellett félköríves ablakok vannak a falba vágva. Az ősi kerek alaprajz, a külsõ lizénák, a koszorúpárkány, a félkör alakú apszis, a kupola mind a román építészeti korban készült épületrõl tanúskodnak és a XIII. század közepére utalnak. Hasonló kerek templom található az országhatár szlovéniai oldalán, [[Nagytótlak]]on, és romos állapotban [[Bagod]]on (Vitenyédszentpál) is. A Kisalföldön [[Pápoc]] templomát említjük még. Az ilyen templomtípust az írott források gyakran nevezik „Rotunda ecclesia”-nak, "kerek templom"-nak nevezik. Ez a megnevezés több település nevében előfordul, ahol tehát egykoron kerek templom állott. (Például [[Kerekszenttamás]]).

[[Kép:Kallosdi-kerek-templom.jpg|thumb|right|250px|Kallósdi Szent Anna kerektemplom]]

[[Kép:Kallósd légifotó.jpg|thumb|right|250px|Légifotó a Szent Anna templomról]]

 

 

* Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest

* Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest

* Bakay Kornél (1997, 1998, 2005): Őstörténetünk régészeti forrásai. I. II. III. Miskolci Bölcsész Egyesület, Miskolc

* Guzsik Tamás (2001): Beszélő kövek.

* Valter Ilona (2005): Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. Budapest

* Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest

 

{{források}}

* [http://www.vendegvaro.hu/5-1166 Kallósd a Vendégvárón]

* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=272 A templom madártávlatból]