„Kéménd (Szlovákia)” változatai közötti eltérés

'''Kéménd''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Kamenín'') község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Nyitrai kerület]]ben, az [[Érsekújvári járás]]ban. [[2001]]-ben 1529 lakosából 1374 magyar és 116 szlovák volt.

 

A [[Kisalföld]] peremén, [[Párkány]]tól 13 km-re északnyugatra a [[Garam]] jobb partján fekszik.

 

 

A falu első írásos említése [[1183]]-ből származik ''"Camend"'' néven. [[1217]]-ben a [[Hont-Pázmány nemzetség|Hont-Pázmány nembeli]] Amadé volt a birtokosa. [[1543]]-ban [[Esztergom]] eleste után a vidéket elfoglalták a [[Oszmán Birodalom|törökök]]. [[1595]]-ben a török ellen készülődő császári katonák fosztották ki a falut. [[1683]]-ban a korábban a töröknek behódolt falut a [[párkányi csata]] után győztes lengyelek teljesen elpusztították. [[1696]]-ban mint lakatlan helyet említik, [[1699]]-re azonban az esztergomi érsekség birtokaként újból benépesült, ekkor 54 adófizetője volt. [[1705]] augusztusában a [[kurucok]] ellen harcoló császári csapatok fosztották ki. A [[18. század]]ban a falu fejlődésnek indult, [[1755]]-ben már állt az új templom is. Iskolája [[1732]]-ben nyílott. [[1787]]-ben 151 házában 884 lakos élt. [[1828]]-ban 173 háza volt 1039 lakossal, akik főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. [[1849]]. [[április 20.|április 20-án]] itt ugrasztotta meg egy magyar sereg [[Franz Wyss|Wyss]] vezérőrnagy császári seregét. [[1885]]-ben a falut elérte a vasút is, a Párkány-[[Léva]] vonal egyik állomása lett. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, gyümölcs- és szőlőtermesztéssel, kosárfonással foglalkoztak. A faluban olvasókör és önkéntes tűzoltó egyesület működött.

 

Vályi András szerint ''"KÉMÉND. Elegyes magyar, és tót falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Garam vize partyán, mellyen szép hídgya van, Párkányhoz mint egy más fél mértföldnyire, postája is vagyon, határbéli földgye jó, legelõje elég, fája tûzre, és épûletre, szõlleji jó borokat teremnek; el adásra alkalmatos módgyok van, közel a’ Dunán, ’s Esztergomban, réttyeinek, és legelõjének egy részét Garam vize néha meg szokta önteni.

 

Fényes Elek szerint ''"Kéménd, Esztergom, most Komárom vmegyében, régi magyar falu, a Garan jobb partján, Esztergomtól északra 2 mfd., a lévai és nyitrai országutban: 961 kath. lak. s egy jól dotált plébaniával. Határja egészen róna s elsõ osztálybeli: van jó fekete földje, rétje, legelõje bora, fája. Hajdan a Hunt Pazman fam. öröksége volt, de 1392-ben Ugrinus gróf az esztergomi érseknek kénytelenitetett általengedni, mivel testvérjei nagy pusztitást követének el az érseki jószágokban. Az itten volt postahivatal eltöröltetett, de ujra felállitatott. F. u. az esztergomi érsek. A lakosok birnak 1449 1/2 hold elsõ, 724 h. második osztályu szántóföldet, 464 1/2 hold rétet, 983 1/2 kapa szõlõt.

[[1910]]-ben 1812, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Esztergom vármegye]] [[Párkányi járás]]ához tartozott, majd a [[Csehszlovákia|csehszlovák állam]] része lett. [[1938]] és [[1945]] között újra [[Magyarország]] része volt. A [[Beneš-dekrétumok]] alapján [[1947]]-ben 120 magyar családot erőszakkal [[Csehország]]ba kényszermunkára deportáltak.

 

A község legjelentősebb egykori munkaadója, a földműves szövetkezet, mely a [[szocializmus]] évtizedeiben több mint 400 személynek biztosított megélhetést, a [[rendszerváltás]]t követő években megszűnt. A helyi pékség több mint 50 személyt foglalkoztat (2008-ban).<ref>Kövesdi Károly írása a Vasárnap 2008. április 4-i lapszámában</ref>

 

 

 

<gallery>

Fájl:Kéménd02.JPG|Címeres üdvözlőtábla

</gallery>

 

{{Commons|Category:Kamenín}}

 

 

{{források}}