„Lakitelek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: ro:Lakitelek |
a kisebb formai javítások |
||
15. sor:
}}
'''Lakitelek''' négyezer hatszáz lakosú nagyközség a Duna-Tisza közén [[Bács-Kiskun megye|Bács-Kiskun megyében]], a [[Kecskeméti kistérség]] keleti részén, Kecskeméttől és Kiskunfélegyházától egyenlő távolságban a Homokhátság és a Tisza-völgy találkozásánál alakult ki. A mai község Kecskemét város birtokaiból, puszták egyesítéseként jött létre. Jelenleg külterületként Lakitelekhez tartozik: Felsőalpár, Kisalpár, Árpádszállás, Szikra, Szikra-Oncsatelep, Kapásfalu, valamint Tőserdő.
== Fekvése ==
[[Kép:Lakitelek vonatkereszt.jpg|thumb|left|150px|Egyszerre keresztezik egymást a négy irányból érkező vonatok]]
Budapesttől 120, Kecskeméttől 27 kilométerre fekszik, a [[Tisza|Tiszától]] mindössze 3 kilométer választja el.
Közlekedési csomópont jellegének köszönhetően több irányból is könnyen megközelíthető – akár a 44. számú főközlekedési úton, akár [[vasút]]on a [[MÁV]] 146-os számú [[Kecskemét–Kunszentmárton-vasútvonal|Kecskemét–Kunszentmárton]], illetve a 145-ös számú [[Szolnok–Kiskunfélegyháza-vasútvonal|Szolnok–Kiskunfélegyháza]] vasúti mellékvonalain.
A két [[vasút]]vonal Lakiteleken keresztezi egymást.
28. sor:
Mai területe a [[Kecskemét]]hez tartozó puszták egyesítésével alakult ki [[1949]]-[[1950]]-ben. Ezek a külterületi lakott helyek: ''Felsőalpár, Kisalpár, Oncsa-telep, Árpádszállás, Szikra, Kapásfalu'' voltak.
== Története ==
=== Középkor ===
Már honfoglaló őseink is felismerték e térség kedvező adottságait, főként a folyó közelsége adott számukra biztosítékot az élethez. A legkorábbi régészeti leletek a rézkorból, a bodrogkeresztúri kultúra népeitől valók, ezek nyomán állítható, hogy a Kr. e. III. évezredtől élnek itt emberek. A XIX. században a vasútépítési munkák nyomán felszínre kerültek bronzkori zóki kultúra, vaskori kelta népesség, valamint a szarmaták, germánok, avarok s honfoglaló őseink emlékei is.
II. Béla király jegyzője Anonymus, Árpád hadai felvonulási területeként említi meg vidékünket. A legenda szerint a vezér itt pihent meg a Zalán bolgár fejedelemmel vívott csata előtt. A millennium idején, elődeink ezért nevezték el Lakitelek Tiszaalpár felé eső határrészét Árpádszállásnak.
Lakitelek területéről az első okleveles említés 1075-ből származik. Ekkor '''Boc''' (telek) néven nevezték.
I. Géza alapítólevelében Alpár felső részét és egy '''Boc''' nevű udvarnokot adományozott a garamszentbenedeki apátságnak. E bocnak nevét tarthatta fenn a '''Boc''' nevű halastavashely, melyet [[1276]]-ban említettek Alpár után, melyet a [[Bor-Kalán nemzetség]]beli Nána adományozott a margitszigeti apácáknak. Ekkor a falu nem lehetett népesebb 100-200 lelkesnél.
A [[tatárjárás]] során a falu elnéptelenedett, majd az újratelepülést a [[XV. század]]ból leletek bizonyítják.
[[1489]]-ben az elveszett garamszentbenedeki birtokok közt szerepelt.
44. sor:
[[1488]]-ból származik az első írásos emlék Laka községről, majd Lakaljaként is emlegették.
=== Újkor ===
==== Korai újkor ====
1785-ben II. József császár elkészíttette Magyarország első katonai térképét, ezen, mint tájékozódási pont szerepel először Lakitelek, de Laki-telleknek írva. Később egy elírás folytán a vasútvonal átadásakor Lakytelekként volt ismert a mai Lakitelek.
Az 1780-as évek végén rév épült a Tiszán, 1856-ban már egy tanyából a gazdák iskolát alakítottak ki, 1896-ban átadásra került a Kecskemét-Tiszaugi vasútvonal, majd 1897-ben a Szolnok-kiskunfélegyházi helyi érdekűvasútvonal, mûködni kezdett a Posta. Tiszaugnál hajóállomás létesült, így Lakitelek összeköttetésbe került az ország szinte minden pontjával.
=== Modern kor ===
A XX. században Lakitelek központi fekvése (vasúti csomópont), a szőlő- és gyümölcstermesztés fellendülése a népességszám erőteljes növekedését eredményezte. 1921-től saját orvosa és rendelője, 1926-tól gyógyszertára is van a falunak. Felépült egy szálloda, megépült a katolikus, majd a református templom, elkészült a Tiszai vashíd. Tornaegylet, színjátszó kör alakult, folyamatosan épültek a külterületeken az iskolák.
A gyors üteműfejlődés következtében 1931-ben Kecskemét város th. Kisgyûlése Kisalpár, Felsőalpár, Szikra, Árpádszállás és Lakytelek puszták területére kiterjedő hatáskörrel és Lakytelek székhellyel közigazgatási kirendeltséget alapított, (a mai könyvtár helyén).
1950-ben Lakitelek önálló közigazgatású község lett, megalakult a helyi tanács, ekkor épült fel a tanácsháza. Óvodát, bölcsődét alakítottak ki, majd 1962-ben megépült az emeletes iskola, 1963-ban a művelődési ház. Takarékszövetkezet, Tsz., Gazdaság, Kutatóintézet működött, vízhálózat, villanyhálózat és úthálózat épült ki folyamatosan.
A hetvenes években újabb fellendülés indult, átadásra került az emeletes óvoda, a tornaterem, az alsó tagozatos szárny, napközi-otthon épült, jelentősen bővült a telefonhálózat és több lépcsőben kialakításra került az üdülő övezet a Tőserdőben.
A 80-as években épült a gázhálózat, bővült az iskola, átadásra került az automata távbeszélőközpontot is magába foglaló új postaépület.
Lakitelek országos hírnévre 1987-ben tett szert, amikor rendszerváltást sürgetve több mint 150 értelmiségi tartott tanácskozást [[Lezsák Sándor]] telkén felállított sátorban. A [[lakitelki találkozó]] után itt alakult meg a Magyar Demokrata Fórum.
A választások után új irányt vett a fejlődés Népfőiskola, Vágóhíd, Pékség, Benzinkút és számos kis üzlet épült. Átadásra került az Idősek Gondozóháza. Minigolf pálya nyílt, Kábel TV hálózat és kerékpárút épült. Megnyílt a Mákvirág Galéria, új épületbe költözött a Takarékszövetkezet. Kihelyezett gimnáziumi oktatás indult a Népfőiskolán. Az iskola Általános Iskola és Zeneiskola lett, beindult a művészeti oktatás is. 2001 júniusában átadták a Tisza új hídját. 2003-ban korszerűsödött a villanyhálózat, 2004-ben épült fel az óvodában a tornaterem, szilárd útburkolatot kapott a Vörösmarty utca. A 2007. év legnagyobb beruházása Lakitelek szennyvízelvezetésének és tisztítóberendezésének megépítése.
[[Kép:Lakitelek tőserdő légifotó.jpg|300px|thumb|right|Tősfürdő Légifotója]]
=== Postatörténet ===
Írásos emlékeink szerint Posta már 1896-tól a vasút megépítésétől működött, az állomás épületében az állomásfőnök vezetésével. A vasútvonalon közlekedő szerelvényekhez postakocsit kapcsoltak, és a benne elhelyezett postaküldeményeket a vonatkísérők adták át az állomásvezetőnek. 1918-tól tekintettel a növekvő postaforgalomra az állomásfőnök saját fizetése terhére Baranyi Jánost alkalmazta a postai feladatok elvégzésére, egészen 1924-ig, postai alkalmazásáig. Ezzel egyidőben az állomás melletti épületben bérelt a posta egy helyiséget, és a továbbiakban itt funkcionáltak.
1931-ben a postaforgalom növekedésével az állomás melletti helyiség is kicsinek bizonyult, ekkor Baranyi János a lakossággal aláíratta azt a kérvényt, melyben kérte a Postaigazgatóságot, hogy a saját házukba költöztethessék a Postahivatalt. Az engedélyt megkapták, így a Dózsa György és a Széchenyi körút sarkára a Baranyi házba költöztek, a családtól a posta előbb egy, majd a forgalom további növekedésével két helyiséget bérelt. A küldeményeket lovas kocsival szállították a vasútállomásról a postahivatalba. Baranyi János Főellenőr, a Posta vezetője 42 év postai szolgálat után 1960-ban meghalt. Helyét felesége Baranyi Jánosné segéd ellenőr töltötte be 1968-ig.
Ezt követően 1970. december közepéig helyettesek látták el a vezetői posztot. (Trepák Antal, Góg Ilona, Kertész Iván) 1970. december 20-tól 1997. júniusig Olajos István lett a lakiteleki postahivatal vezetője. 1974-ben a Széchenyi körút 46/b. sz. alatt felépült az új postaépület és nyáron a hivatal átköltözött jelenlegi helyére. 1984-ben átadásra került az automata távbeszélőközpont a postaépületben. 1997 júniusában, amikor Olajos István nyugdíjba vonult, Zsibrita Éva lett a vezető 2001. június 30-ig. Július elsejével őt Katona Sándorné követte 2004. május 31-ig, majd november 30-ig helyettesek vezették a postát. 2004. december 2-től Varga Ernőné a vezető.
== Nevezetességei ==
* Római katolikus plébánia
* Református templom
81. sor:
* [[Tőserdő kastély]]
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=338 Légifotók Tősfürdőről]
* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=1414 Lakitelek anno - képgaléria]
| |||