„Mariazell” változatai közötti eltérés

'''Mariazell''' város [[Ausztria]] [[Stájerország]] tartományában, [[Közép-Európa]] egyik legismertebb Mária-kegyhelye, híres zarándokhely.

 

Mariazell [[Stájerország]] és [[Alsó-Ausztria]] határán fekszik az Északi [[Mészkő-Alpok]]ban, a [[Bürgeralpe]] (1270 m) lábánál. A város több völgy találkozásánál fekszik, elhagyni minden irányban csak kisebb-nagyobb hágókon és nyergeken keresztül lehet. A szomszédos völgyek sugárirányban ágaznak szét: Salzatal, Walstertal, Grünautal, Aschbachtal, Gollradtal, illetve a már Alsó-Ausztria területén fekvő Erlauftal és Lassingtal.

 

A vidék adottságai miatt éghajlati szempontból [[Ausztria]] kevésbé kedvező éghajlatú területeihez tartozik. A telek az átlagnál hidegebbek, a régióhoz tartozó Halltalban nem ritka a -30 °C-os fagy sem. A nyarak is az átlagnál hűvösebbek, jellemző a bőséges [[csapadék]]. A legbarátságosabb évszak az ősz, [[október]]ben a legmagasabb a napsütéses napok száma és a [[november]] a legszárazabb hónap. A csapadék éves mennyisége 1200 mm, a legcsapadékosabb hónap a [[július]] és a [[december]], utóbbi miatt a vidék nagyon hóbiztosnak számít, az év 115 napján borítja hótakaró. Ugyanakkor az éghajlat kedvez a [[köd]] kialakulásának is, főleg a völgyekben. Mariazellben évente átlagosan 60 napon van köd. Az uralkodó szélirány az északnyugati, de gyakran fúj a Hochschwab irányából délkeleti szél is ([[főn]]). A völgyekben a csekély légmozgás miatt gyakori a hőmérsékleti inverzió.

 

Időszámításunk előttről, illetve az időszámításunk szerinti első századból nincs bizonyíték állandó településre a vidéken, ám a régió illír-[[kelta]] hegy- és folyónevei e törzsek itteni előfordulására utalnak. Valószínűleg ismerhették már a halltali sót is, az [[i.e. 16. század]]ban a rómaiak sóútja is ezen a vidéken haladt át.<br>

A [[14. század]] folyamán a templomot [[gótika|gótikus stílus]]ban többször is átépítették. A törökök [[1420]]-ban jönnek először Mariazellbe, a tüzek megrongálják a házakat és a templomot is. [[1474]]-ben a következő tűzvész újabb pusztítást végzett. [[1532]]-ben visszatértek a törökök, több házat felgyújtottak, ám a templomot ezúttal megkímélték. [[1644]]-ben megkezdődtek a templom [[barokk stílus]]ú átépítésének munkálatai, amelyek [[1780]]-ig tartanak. [[1679]]-ben I. Leopold császár Mariazellbe látogat, ám kíséretének egy tagja behurcolja a városba a [[pestis]]t, amelynek 156-an esnek áldozatul. [[1683]]-ban újabb török támadástól tartva a kegyszobrot és a Mária-képet is St. Lambrechtbe szállítják, ám még az év folyamán vissza is kerülnek eredeti helyükre.<br>

[[1800]]-ban újabb tűz pusztít a város más részein, majd [[1805]]-ben a franciák támadásakor Mariazell környékén is harcok folynak. [[1809]]-ben az egyházi kincseket [[Temesvár]]ra menekítik a franciák elől, akik néhány héttel ezután elfoglalják a települést. A harcok, a fosztogatás és a rossz termés megtizedelték a lakosságot. Az [[1816]]-ban kitört éhínségen Leopold főherceg burgonyaszállítmányokkal próbált segíteni. A település történetének legnagyobb, [[1827]]-es tűzvésze szinte mindent lángba borított, a templom is nagy károkat szenvedett, ám [[1828]] és [[1832]] között nagy áldozatok árán újjáépítették. [[1837]]-ben Mariazellbe látogatott I. Ferdinánd császár, majd a fennállás 700 éves évfordulóján [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] császár hitvesével, [[Erzsébet magyar királyné|Erzsébet]]tel. Uralkodása alatt alapították [[1849]]-ben az első csendőrőrsöt, választották [[1850]]-ben az első polgármestert, építik meg [[1856]]-ban a Bürgeralpén az első fa kilátót és alapították meg [[1874]]-ben a tűzoltóságot. [[1892]]-ben készült el az elektromos művek, amely Mariazell áramellátását biztosítja, [[1896]]-ban építették meg az első általános vízvezetéket, majd [[1898]]-ban bezárták a vasművet.<br>

[[1945]]-ben a szovjet hadsereg 5000 fővel bevonult Mariazellbe, [[1948]]-ban a település városi rangot kapott.<br>

[[1966]]-ban Mariazell a [[kremsmünsteri apátság]] fennhatósága alá került, az ezt követő években jelentős felújítási munkálatok kezdődtek az egyházi épületeken. [[1983]]-ban a városba látogatott [[II. János Pál pápa]], az oltár a főtéren áll. Ebből az alkalomból az egész városban nagyszabású felújítási munkálatokat végeztek.<br>

[[2007]]-ben a város fennállásának 850. évfordulója alkalmából [[2007]]. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] ide zarándokolt [[XVI. Benedek pápa]].

 

'''A város neve'''<br>

[[1157]]. [[december 21.|december 21-én]] este érkezett meg a környékre egy Magnus nevű [[bencés]] [[szerzetes]] St. Lambrechtből az ottani [[apát]] megbízására, hogy az itt élők lelkipásztora legyen. Magnus magával hozta fából faragott kedves Mária-szobrát is. Ám az utat egy helyen hatalmas szikla zárta el, amelytől nem tudott tovább menni. A szerzetes a [[Szűzanya|Szűzanyához]] fordult segítségért, imája meghallgatásra talált, a szikla kettéhasadt, így Magnus folytathatta az útját. Megérkezvén a szobrot egy farönkre tette és kis fakápolnát épített köré ''( "Maria in der Zelle" )'', amely hamarosan a vidék hitéletének központjává vált.

A legenda történelmi alapokon nyugszik, [[I. Lajos magyar király]] [[1342]] és [[1382]] között uralkodott, bár a csata időpontja bizonytalan, a történészek a hagyományok alapján az [[1364]]. évet valószínűsítik.

 

Mariazell a [[Bruck an der Mur]] régióhoz tartozik [[Stájerország]]on belül. Ebben a régióban korábban főleg az ipar dominált, de az ország más részeihez hasonlóan egyre inkább átkerül a hangsúly a harmadik szektorra. Míg az elsődleges és másodlagos szektorban rohamosan esik a foglalkoztatottak száma, a szolgáltatások és a turizmus területén szinte ugyanilyen ütemben nő. A régió két nagyobb városa ([[Bruck an der Mur]], [[Kapfenberg]]) biztosítja a munkahelyek mintegy 70%-át, mögöttük 5%-kal Mariazell a harmadik helyen áll. Mariazell legjelentősebb bevételi forrása a turizmus, nagyjából minden negyedik munkahelyet a vendéglátás és a szálláshelyek biztosítják. A régió gazdasági adatai (bevételek, foglalkoztatottság, munkanélküliség) csak nagyon kis mértékben térnek el az országos átlagoktól.<br>

A városban számos kisvállalkozás működik, ahol hagyományos termékeket, használati tárgyakat készítenek. Közülük talán a leghíresebb a likőrüzem, ahol tradicionális recept alapján gyógynövényekből készítik a gyomorkeserűt, illetve a mézeskalácsüzem, amely szintén régi recept alapján gyártja a híres mariazelli mézeskalácsot. Mindkét üzem látogatható is.

 

A város Közép-Európa egyik legjelentősebb Mária-kegyhelye, évszázadok óta keresik fel a zarándokok a csodatévő [[Szűzanya]] segítségében bízva. A Szűzanyát számos néven tisztelik: ''Magna Mater Austriae, Alma Mater Austriae, Gnadenmutter von Mariazell, Alma Mater Gentium Slavorum, Magna Domina Hungarorum''. A bazilika két legfontosabb kincse a Máriát és a kis Jézust ábrázoló kegyszobor és az [[I. Lajos magyar király|I. Lajos]] által adományozott [[Szűz Mária]]-kép. A kegyszobor 48&nbsp;cm magas, fából készült és Máriát ábrázolja, aki a jobb karjában tartja a kis [[Jézus]]t. Mária a baljával a gyermeknek egy körtét nyújt, a gyermek pedig a jobbjával egy almát az édesanyjának. A szobrot díszes ruhába öltöztetik az év három legfontosabb ünnepnapján: [[Nagypéntek]]en, Mária születésének ünnepén ([[szeptember 8.]]) és a város alapításának napján ([[december 21.]]). Ezeket a drága anyagokból és csipkékből készült ruhákat nemes hölgyek készítették és adományozták, a ma látható darabok zömmel a 19-20. századból származnak. A Madonna és a kis Jézus koronái is adományok, általában a [[Rudnay Sándor]] hercegprímás által [[1821]]-ben adományozott és [[X. Piusz pápa]] által [[1908]]-ban megáldott koronapár látható a kegyszobron.<br>

Zarándokok már a [[12. század]]tól érkeztek Mariazellbe, de a létszámuk az 1330-as évektől nőtt meg. A hely népszerűsége egészen [[II. József]] zarándoklatokat megtiltó rendeletéig növekedett és a tiltás feloldása után újra töretlenül nőtt napjainkig, amikor évente kb. egymillió búcsújáró keresi fel a várost. Egyes becslések szerint közülük minden hatodik gyalogosan érkezik. A tradicionális zarándokútvonalakat 1100&nbsp;km hosszban [[1981]]-ben foglalták "Mariazelli zarándokútvonalak 06" néven egységes rendszerbe, ezek [[Bécs]]ből, [[Burgenland]]ból, [[Alsó-Ausztria|Alsó-Ausztriából]], [[Stájerország]]ból, [[Felső-Ausztria|Felső-Ausztriából]] és [[Karintia|Karintiából]] vezetnek Mariazellbe.

 

 

Mariazell [[2004]]. [[május 1.|május 1-jén]] nyert felvételt az [[1996]]-ban alapított Európai Szentélyek szervezetébe<ref>Shrines of Europe [http://www.altoetting-touristinfo.de/shrines/start.htm Honlap]</ref>, amelynek a következő európai Mária-kegyhelyek a tagjai:<br>

 

{{Commons|Mariazell}}

* [http://www.stadt-mariazell.at Hivatalos honlap]

* [http://www.mariazell.at A régió turisztikai honlapja]

 

<ref>[http://www.umwelt.steiermark.at/cms/beitrag/10023960/25206/ Éghajlat]</ref>

<ref>[http://www.verwaltung.steiermark.at/cms/dokumente/10004611_97710/2c5de739/Publikation%209-2007.pdf Népesség]</ref>