„Nagycsanád” változatai közötti eltérés

'''Nagycsanád''' (régi neve ''Marosvár,'' [[román nyelv|románul]] ''Cenad,'' [[német nyelv|németül]] ''Raitzisch-Tschanad,'' majd ''Gross-Tschanad'', szerbül: Чaнaд) többnemzetiségű falu [[Románia|Romániában]] [[Temes megye|Temes megyében]]. A mai település [[Őscsanád]] (más néven ''Németcsanád'') és ''Rácz-Csanád'' egyesítésével keletkezett a 20. században. Nagycsanádot olykor keverik [[Magyarcsanád]]dal, utóbbi azonban a Marostól északra, a [[makói kistérség]]ben, Magyarországon található.

 

({{coor dms|46|7|60|N|20|34|60|E|}})

 

[[Csanád vezér]]nek a nevét viseli, aki monostorát alapította.

 

A település környéke már az [[újkőkor]]ban is lakott volt. A [[rézkor]]ból is előkerültek régészeti leletek. Román források szerint a [[rómaiak]] egy katonai tábort létesítettek a településen. [[1111]]-ben ''Chonadiensis'' néven említi oklevél. Egykori várát (Marosvár) és ortodox templomát [[Ajtony vezér|Ajtony]] építtette. [[1028]]-ban [[I. István magyar király|Szent István]] serege Csanád vezetésével legyőzte Ajtony seregét, a várat pedig Csanád kapta meg. Ettől kezdve Marosvárt Csanádnak nevezték, és az ekkor alapított azonos nevű [[Csanád vármegye|vármegye]] székhelye lett. [[1030]]-tól püspökség székhelye, első püspöke [[Gellért püspök]] lett, aki Szent György tiszteletére székesegyházat építtetett ide (Szent Gellért szobra a a római katolikus templom előtt áll).

 

[[1044]]-ben [[Aba Sámuel]] itt végeztette ki az ellene lázadó főurakat. [[1083]]-ban itt avatták szentté Szent Gellértet. 1241-ben a tatárok elpusztították a települést. [[1514]]-ben [[Dózsa György]] serege foglalta el. [[1526]] végén [[Csáky László]] itt támadta meg [[Cserni Jován|Nenanda János]] [[szerbek|szerbjeit]] ([[csanádi támadás]]), amely kirobbantotta a [[Cserni Jován-felkelés|délvidéki felkelést]]. [[1551]]-ben és [[1598]]-ban a [[török uralom]] alá került, majd [[szandzsák]] székhely lett. [[1723]]-ban helyreállították a [[16. század]]ban megszűnt [[káptalan|székeskáptalan]]t. [[1745]]-től [[Németek|német]] telepesek érkeztek az [[észak-rajna-vesztfália]]i [[Sauerland]]ból Nagycsanádra. A [[18. század]]ban a püspökséget [[Szeged]]re, majd [[Temesvár]]ra költöztették.

[[1945]]-ben a [[szovjet]] csapatok bevonulásukkor a helyi németek egy részét megölték, később pedig egy részüket a [[Szovjetunió]]ba hurcolták munkatáborba. Erre a helyi katolikus temetőben az 1990-es években elhelyezett emlékmű táblája utal. A [[II. világháború]] után a németek száma folyamatosan, tovább csökken.

 

|-

! align="center" colspan="2" style="background:#ccccff;" | '''Népszámlálás'''<ref>[http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erdstat/tmetn.pdf Varga E. Statistică recensăminte după limba maternă, respectiv naţionalitate, jud. Timiş 1880 – 1992]</ref>

| 89

|}

* [[ortodox]]: 2 995

* római katolikus: 955

* evangélikus: 2

* egyéb

 

{{források}}

 

* csanádi erdő (279, 2 ha, például tölgy- és fűzfák)

* római katolikus templom (60,4 méter magas, fel lehet menni a tetjére, ahonnan igen jó a kilátás a környékre)

 

== Külső hivatkozások ==

* [http://www.banater-aktualitaet.de/akt6tsn.htm Nagycsanád története (német)]

* [http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=200049&settlement_name= statisztikai adatok (választások, etnikai megoszlás) Nagycsanádról (magyar)]

{{Temes megye települései}}