„New Orleans Pelicans” változatai közötti eltérés

| főcsoportgyőztes = '''0'''

| csoportgyőztes = '''1''' (2008)

<!--mezek-->

|felső 1 =FFFFFF

 

== Az alapítás ==

Charlotte annak a North Carolina államnak a legnépesebb városa, amely több olyan egyetemmel is rendelkezik és ahol bolondulnak a kosárlabdáért. Ebben az időszakban az USA egyik leggyorsabban növekvő települése volt a város, ahol éppen egy NBA-mércével tekintve is hatalmas aréna épült, a Charlotte Coliseum.

Shinn erőfeszítéseit siker koronázta és 1987. áprilisában David Stern közölte: az NBA 24. csapatát Charlotte adhatja.

 

== Bogues-korszak ==

1991. június 26-án megrendezett drafton a Hornets választhatott elsőként, ahol lecsaptak szuperatléta Larry Johnsonra. A UNLV-ről érkező erőcsatár nem okozott csalódást, a festék környékén addig erőtlen Charlotte elemi segítséget kapott: LJ újoncként 19 pontot és 11 lepattanót szerzett. Az előző évek gyakorlatával ellentétben a Hornets-nek még márciusban is volt matematikai esélye a rájátszásra (31-51).

 

A látvány mellé eredmény is párosult, a Lódarazsak a Franchise történelmében először pozitív mérleggel fejezték be az alapszakaszt (44-38), Mourning 21 pontos meccsenkénti átlagánál jobbat azóta se ért el egy elsőéves Lódarázs sem. Charlotte végre megérezhette a rájátszás ízét is, ahol a rutinos rókákkal tűzdelt Boston Celtics várt rájuk, de meglepetésre majdhogynem kisöpörte őket a Hornets (3-1). A második körben a New Yorkot kapták ellenfélnek Johnsonék, amely ekkor az egyik legjobb csapat volt és 5 meccsen búcsúztatták a Lódarazsakat.

 

 

Az ezt követő két évben gyökeresen átalakult a csapat, Mourningot elcserélték, ellenértékként a Hornets-hez került többek között Glen Rice, Matt Geiger és a Miami Heat 1996-os első körös draftjoga. A szezon elején Bogues súlyos sérülést szenvedett, és a hiányát nehezen tudták kompenzálni, ezért Kendall Gillért cserébe elhozták New Jersey-ből az 1991-es draft második helyén elkelt hátvédet, Kenny Andersont. Az alaposan felforgatott keret 41-41-es mérlege nem mondható rossznak, de az 50% ebben a szezonban Keleten kevés volt az üdvösséghez.

Larry Johnson is ezen a nyáron hagyta el a várost, a cserébe érkező Anthony Mason a következő években a Csapat meghatározó védőjátékosává emelkedett.

 

Az 1997-es draftra érvényes jogokat a Hornets korábban már elcserélte, de így is gazdagodtak két jó játékossal a nyári szünet során: a mélynövésű, viszont életveszélyes tripláiról nevezetes David Wesley Bostont hagyta el a Hornets kedvéért, míg Clevelendből az a Bobby Phills érkezett, aki nemcsak remek védő hírében állt, de nagyon sokoldalú is volt. Ez az év ”csak”51 győzelmet hozott, viszont a rájátszás első körében most már az ellenfél húzta a rövidebbet: a Hawks 3-1 arányban kapitulált. A második körben az esélytelenek nyugalmával eshetett ki a Hornets, mivel az ellenfél a legyőzhetetlen Bulls volt (4-1).

 

1998-ról utólag megállapítható, hogy átmeneti évet jelentett a Hornets számára. Draftolták a zsákológép Ricky Davis-t, de a sérülésekkel tarkított idény során került a csapat kötelékébe a korábbi 1/1-es Derrick Coleman és a draftolatlan zöldfülű center, Brad Miller is. 1999. márciusa után egyértelművé vált, hogy a Hornets új fejezett írásába kezdett, előbb Cowens vezetőedzői helyét vette át az addig segédedzőként szolgáló Paul Silas, majd két napra rá a sérülése miatt a szezonban addig egy percet sem játszó Rice-t a Lakers-hez cserélték. Az ellenérték korrekt volt, a kiváló hátvéd Eddie Jones mellett az az Elden Campbell is Lódarázs lett, aki Shaquille O'Neal érkezése miatt vált felesleges bútordarabbá Los Angeles-ben. A csonkaszezont ugyan pozitív mérleggel zárták (26-24), de egy hellyel lemaradtak a rájátszásról. Nem kis szerencséjükre.

 

A viszonylag gyenge drafton a Kentucky centerét, Jamaal Magloire-t szerezték meg, majd augusztusban Eddie Johnes-t, Ricky Davis-t és Masont adták a Miamit erősítő Jamal Mashburnért és PJ Brownért.

Az addig csak szárnyait bontogató Baron Davis teljes munkaidős irányítóvá lépett elő, de kellett egy kis idő, amíg Mashburnékkel együtt csapatként tudtak funkcionálni. 2000. végén kétszer is kifogtak egy ötös vereségszériát, és február elején még 25-25-tel is álltak, de a jó csapatszerkezet meghozta az eredményét és a szezon hátralévő részében 21 győzelem mellett csak 11 alkalommal kaptak ki.

 

A 2001-es drafton nagyon rosszul draftolt a Hornets. A néhány héttel korábban menedzserré kinevezett Jeff Bower azt a Kirk Hastont választotta a 16. helyen, akit a szakértők java a második kör elejére prognosztizált inkább. Olyan játékosok voltak ekkor még elérhetők, mint Zach Randolph, Brendan Haywood, Gerald Wallace, Samuel Dalambert, Jamaal Tinsley, Tony Parker, Gilbert Arenas vagy Mehmet Okur. Hastont a karrierje során kvalitásain (illetve annak hiányán) kívül sérülések is hátráltatták, összesen 132 percet játszott az NBA-ben, 2002-ben kirúgta a Hornets. Pedig a 2001/2002-es szezon során nagy szükség lett volna egy bevethető újoncra, ugyanis az alapszakasz során Mashburn két hónapot, Wesley közel egy hónapot volt kénytelen kihagyni sérülések miatt. A tabellán is látszott, hogy nincs minden rendben, a szezon felénél még negatív mérleggel pironkodtak Davis-ék. "Monster" Mash felépülésével aztán helyreállt a világ rendje, az alapszakasz végére a Konferencia negyedik helyéig kúsztak fel.

 

== Források ==

 

{{NBA}}