„Puławy” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ArthurBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: war:Puławy
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
24. sor:
|hosszúsági ívperc = 58
|szöveg pozíciója =
|weboldal = http://www.um.pulawy.pl/intro/
}}
'''Puławy''' járási jogú város [[Lengyelország]]ban, a [[Lublini vajdaság]] nyugati részén a [[Mazóviai vajdaság]]gal való határának közelében, a [[Visztula]] partján, a Visztula kis-lengyelországi áttörésének szélén. A város a puławai régió központja,<ref>[http://www.stat.gov.pl/gus/5840_6000_ENG_WAI.htm Mapa subregionów województwa lubelskiego (GUS)]</ref><ref>[http://www.stat.gov.pl/gus/5840_6025_ENG_WAI.htm Mapa subregionu puławskiego (GUS)]</ref> valamint fontos ipari (vegyipar, építőipar, gyógyszergyártás, stb.) és kulturális (5 tudományos kutatóintézet, főiskolák) és turisztikai központ: a Puławy - [[Kazimierz Dolny]] - [[Nałęczów]] turisztikai háromszög része.<ref>[http://pulawy.powiat.pl/interesant/index.php?Itemid=33&id=58&option=com_content&task=view Trójkąt turystyczny Puławy - Kazimierz - Nałęczów] na stronie Starostwa Powiatowego w Puławach</ref> A városban működött az első lengyel múzeum, (mely egyúttal a legöregebb múzeum Közép-Európában). Puławy fontos közlekedési csomópont (folyami kikötő, 2 híd, fő közlekedési és vasútvonalak, a jövőben polgári repülőtér a közeli [[Dęblin]]ben, stb.)
 
A város területe 50,61 &nbsp;km², lakosainak száma a GUS (lengyel Központi Statisztikai Hivatal) 2007 évi adatai szerint {{szám|50716}}, ugyanebben az időben a munkanélküliség 7,6% volt.
 
== Története ==
Az első település a mai város helyén a 16. század elején alakult ki a Visztulán való átkelés kiszolgálására.
 
A 17. század második felében a vidék a Lubomirski család birtokába került. [[1676]]-[[1679]] között Stanisław Herakliusz Lubomirski, a [[korona nagy marsallja]] nyári palotát építtetett itt. Lánya 1687-ben hozományul kapta, amikor férjhez ment Adam Mikołaj Sieniawskihoz. A harmadik [[nagy északi háború]] folyamán a svédek lerombolták a várost.
[[Fájl:Adam Kazimierz Czartoryski 2.jpg|thumb|left|200px|Adam Kazimierz Czartoryski]]
 
A palota újabb hozományként 100 évre a Czartoryski család tulajdonába került. Ez az időszak jelentette a város aranykorát. Az 1780-as években a kastély kulturális központ szerepét játszott, ilyen téren felvette a verseny a fővárossal, Varsóval is. A kor minden nagy személyisége megfordult benne.
 
[[Lengyelország három felosztása|Lengyelország felosztása]] folyamán Puławy ismét megsemmisült. [[Tadeusz Kościuszko]] hadműveleteinek megtorlásaképpen az orosz hadsereg [[1794]]-ben lerombolta a kastélyt és feldúlta a környékező falvakat.
Az újjáépítést [[1796]]-ban kezdte Izabela hercegnő.
[[Fájl:Alexander Roslin 003.png|thumb|right|Izabela Czartoryska]], aki kihasználva Chrystian Piotr Aigner építész tehetségét nemcsak a rezidenciát építtette újjá, hanem egy sor kerti épületet is emeltetett a hatalmas kastélyparkban. Az egyik ilyen épületben, a ''Szibillák templomában'' nyitotta meg a hercegnő az első lengyel múzeumot is [[1801]]-ben, mely nemzeti ereklyéket gyűjtött.
44. sor:
Puławy aranykorának az [[októberi felkelés]] vetett véget. [[Juliusz Małachowski]] tábornok bravúros támadást hajtott végre az orosz kaszárnyán, majd [[1831]]. március 1-án lezajlott a győztes puławy csata. A felkelés elbukása után a Czartorysky család emigrációba kényszerült, a birtokot elárverezték. [[1824]]-ben az orosz hatóságok puławyt átnevezték ''Nova Alekszandriának''. Megkezdődött a tudományos-főiskolai intézmények megalakulása. [[1844]]-ben megalakult a ''Nők Képzésének Intézete'' (Instytut Wychowania Panien), [[1862]]-ben a Mezőgazdasági-Erdészeti Főiskola (Instytut Politechniczny i Rolniczo-Leśny) és ennek bezárása után [[1869]]-ben hasonló céllal az Instytut Gospodarstwa Wiejskiego i Leśnictwa.
 
[[1906]]-ban Puławy városjogokat kapott, majd a néhány környező falut a városhoz csatoltak. 1925-ben a várost előbb az orosz, majd az osztrák-magyar csapatok is elhagyták. A város az I. világháború alatt jelentős károkat szenvedett.
 
A két háború között a város fejlődésnek indult, ezt a német megszállás szakította meg: a város lakosságának harmada elpusztult.
 
A háború utáni fejlődést meghatározta a Zakłady Azotowe (Ammónia Művek) építéséről hozott határozat [[1960]]-ban. Ezután jelentősen megnőtt a város népessége. A város ipari központtá nőtte ki magát.
62. sor:
* Az egykori városi magisztrátus épülete
* A járási kormányzat épülete
* Az egykori Szentháromság ortodox templom
* Fogadó a „Zarándokhoz”
* Szent József katolikus templom
69. sor:
{{Fordítás|pl|n=a|Puławy|}}
 
== Jegyzetek ==
{{commons|Puławy}}
{{források}}
 
{{portál|Lengyelország|-}}
{{DEFAULTSORT:Pulawi}}
 
{{DEFAULTSORT:Pulawi}}
[[Kategória:Lengyelország települései]]
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Puławy