„Radvány” változatai közötti eltérés

'''Radvány''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Radvaň)'' [[Besztercebánya]] településrésze [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Besztercebányai kerület]] [[Besztercebányai járás]]ában, Besztercebánya központjától 1 km-re délre. Egybeépült a szomszédos [[Garamkirályfalva|Garamkirályfalvával]]. Neve a régi magyar ''rogyvány'' (= mocsaras hely) főnévből ered.

== Története ==

A település a [[13. század]] közepén keletkezett, akkor amikor az addig királyi tulajdonban levő területet a Radvánszky család ősei Radun és fiai kapták adományként. Írott forrásban [[1263]]-ban említik először.

A településnek [[1287]]-ben már állott temploma. A [[14. század|14.]] majd a [[15. század]]ban átalakították, [[1517]]-ben Mária-kápolnát építettek hozzá, amelyben a Fájdalmas Szűzanya kegyszobrát helyezték el. [[1744]]-ben a szobrot az új főoltárra helyezték, és már ekkor kedvelt kegyhelynek számított. [[1687]]-ben már kastély volt itt, amelyet valószínűleg a mai helyén építtetett [[1600]] körül a Radvánszky család. A [[17. század]] közepétől híres Kisasszonynapi vásárokat rendeztek a községben. Lakói mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak, kézműves céhei [[1633]]-tól alakultak. [[1828]]-ban 168 házában 1218 lakos élt.

Vályi András szerint ''"RADVÁNY. Tót Mezõváros Zólyom Vármegyében, földes Ura Radvánszky Uraság, a’ kinek két kastéllyával ékeskedik; a’ felsõbb épûlet felett ez olvastatik: CeLsa CaDVnt VltIIs, CresCVnt VIrtVte teneLLa tVrrIs LaXa IaCet, ponDere pressa sVo. Valamint a’ kastély díszes, úgy könyvtárja, és pénz gyûjteménnye is jeles. Lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Garam vize mellett, Besztertze Bányától nem meszsze, lakosai számosan mesteremberek, határja olly minémûségû, mint Lukaviczáé, javai szépek, és külömbfélék, elsõ osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>

Fényes Elek szerint ''"Radvány, tót m.-város, Zólyom vmegyében, rónaságon, Beszterczebánya tõszomszédságában, a Garan vize mellett, s Beszterczétõl az Udorna vize választja el. – Terûlete nem tudatik. Urbéri telek 5, a többi irtvány; de vannak a földesuraságnak is szép majorságai. Homokos agyag földe jó mivelés mellett minden gabonanemre alkalmas. Népessége 1010 ágostai, 470 kath., kik közt 5 telkes gazda, 148 zsellér, 75 lakó, 169 mesterember, 2 kereskedõ. – Van itt 8 posztósbul alakult társulatnak nevezetes posztógyára, melly 36,000 frt. alaptõkével évenkint 100,000 frt. értékü kelmét állit ki, s jobbára Pesten adja el. – Emlitett kézmüvesei közt van 16 késcsináló, 27 fésûs, 35 posztós, 12 kalapos, 2 aranymüves, és több gyufagyár. Ezek mind keresett árukat készitenek, s azokat Magyarország távol vidékeire elhordják. – Országos vásárt egyet tart, t. i. sept. 8-án, de ez igen hires kirakóvásár, s több napokig tart, de barom- és hetivásárai nincsenek. Nevezetes épületek: a földesurak 3 kastélya, a kath. és evang. anyatemplomok, és egy Fekete-curia nevû vendégfogadó. Birja a várost a Radvánszky csal."'' <ref>{{Fényes}}</ref>

== Nevezetességei ==

== Itt született ==

== Források ==