„Sasvár–Morvaőr” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: war:Šaštín-Stráže |
a kisebb formai javítások |
||
27. sor:
|weboldal = www.msu-sastinstraze.sk
}}
'''Sasvár–Morvaőr''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Šaštín – Stráže'') város [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Nagyszombati kerület]]ben a [[Szenicei járás]]ban, [[Szenice|Szenicétől]] 18
== Nevének eredete ==
[[Sasvár]] neve a [[magyar nyelv|magyar]] ''sas'' és ''vár'' főnevek összetétele. A név egykori várára utal. [[Morvaőr]] neve onnan származik, hogy a Morva közelében fekvő település egykor a székely határőrvidékhez tartozott.
== Története ==
[[Kép:Sasvár kegyszobor.jpg|150px|bélyegkép|A sasvári Pieta kegyszobor]]
'''Sasvár''' az egykori, [[1323]]-ban említett Sasvár megye székhelye, székely határőrvidék központja. Vára a Morva melletti határvédelem része volt, helyette később [[reneszánsz stílus|reneszánsz]] várkastély épült. épült. [[1287]]-ben Albert osztrák herceg foglalta el, de [[III. András magyar király]] [[1291]]-ben visszavette. A [[13. század]] végén és a [[14. század]] elején a Pázmány családé, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófoké volt. [[1392]]-től [[Beckó]] várának ura Stíbor birtokolta, majd halála után az egész uradalommal együtt a Czobor családé lett. A [[16. század]] második felétől a Czoborok mellett a Révay és Bakics családok voltak birtokosok a községben. Sasvárt a hadak továbbra sem kerülték el. [[1605]]-ben csata dúlt a határában. [[1685]]-ben pestis pusztított, melyben sokan meghaltak. [[1705]]-ben nagy csata zajlott itt Rákóczi serege és a császári csapatok között, melyben 700-an estek el. [[1831]]-ben [[kolera]] pusztított, mely ismét sok áldozatot szedett.
41. sor:
'''Morvaőr''' a [[13. század]]ban már létezett. [[1287]]-ben Albert osztrák hercegé volt, akitől [[1291]]-ben [[III. András magyar király|III. András]] visszaszerezte. Ezután a Hont-Pázmány nemzetségé és a tőlük származó Bazini és Szentgyörgyi grófoké.
Morvaőrt írott forrásban [[1392]]-ben ''Ewr'' néven említik először, amikor [[Luxemburgi Zsigmond]] más birtokokkal együtt a lengyel Stiboric Stíbornak adja. A település fontosságát igazolja, hogy itt vezetett át a [[Nagyszombat]]ból [[Prága|Prágába]] menő út. A Stíbor család kihaltával [[1435]]-ben a Czoborok zálogbirtoka lett. A [[16. század]] második felében a Czoborok mellett a Révayak és a Bakicsok birtokosok a településen. Ekkor délről a török elől menekülő magyarok és a Morván túlról habánok költöztek a településre. Később ezek a népek beolvadtak a környező szlovákságba. 1605-ben a közelében ütköztek meg [[Bocskai István]] hajdúi a császári csapatokkal. A visszavonuló császáriak felgyújtották a települést. A török is kétszer égette fel Morvaőrt. [[1620]]-ban [[pestis]] pusztított. [[1703]]-ban [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] kuruc serege foglalta el. [[1749]] és [[1762]] között Mária Terézia férjének Lotaringiai Ferenc hercegnek a birtoka volt és később is királyi birtok maradt. 1831-ben [[kolera]]járvány pusztította lakosságát, [[1876]]-ban pedig árvíz öntötte el. [[1886]]-ban nagy tűzvész pusztított.
[[1910]]-ben [[Sasvár]]nak 2433, [[Morvaőr]]nek 1453 túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig mindkét település [[Nyitra vármegye]] [[Szenicei járás]]ához tartozott.
Ma Sasvár Morvaőrrel együtt képezi Šaštín-Stráže községet.
49. sor:
[[Kép:Straze1.jpg|200px|bélyegkép|jobb|Morvaőr temploma]]
== Nevezetességei ==
* Sasvár kéttornyos, hosszházas kegytemploma Vépi Máté pálos szerzetes építész tervei szerint épült fel [[1734]] és [[1786]] között. [[1762]]-ben szentelték fel. A mennyezeti freskókat a lotaringiai származású bécsi udvari festő, Jean [[Joseph Chamant]] festette (1754-57), a mellékoltárképek [[Johann Lucas Kracker]] és [[Joseph Ignaz Mildorfer]] művei. A főhajó 13 m széles. A templom déli részét és a kolostort arkád folyosó köti össze. A kolostor három szárnyú épülete a negyedik oldalról a bazilikában végződik. [[VI. Pál pápa]] a Hétfájdalmú Szűz Mária templomot 1964-ben Szlovákia első tükör bazilikájává avatta.
* Sasvár erdetileg gótikus stílusban épített, majd [[1685]]-ben átépített temploma.
* A sasvári [[klasszicista]] kálvária [[1798]]-ban épült.
* A sasvári zsinagóga a [[19. század]] második felében épült.
* A asavári [[Szentháromság]]-oszlop a [[18. század]]ban készült.
* A sasvári egykori [[reneszánsz]]-[[barokk]] kastély a [[17. század]] első felében épült, a 18. században textilüzemmé, majd az 1870-es években cukorgyárrá építették át.
* Morvaőr római katolikus temploma [[1739]]-ben épült, a 19. század első felében átépítették.
[[Kép:Sastin1.jpg|250px|bélyegkép|A sasvári Felszabadulás tér]]
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.sastin.sk Hivatalos oldal]
* [http://www.bazilika.sk/ A kegyhely honlapja]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=2&obec=2550 Obce info.sk]
* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-565567&pos_y=-1226520&size=full&lang=sk&sipka=1&name=%8Aa%9At%EDn%2C%20Senica Sasvár Szlovákia térképén]
* [http://www.zahorie.info/Default.aspx?id=73 A régió honlapján]
* [http://www.msu-sastinstraze.sk/o-meste/historia-spolocnej-obce.html Az egyesített Sasvár-Morvaőr története]
* [http://www.e-obce.sk/obec/sastinstraze/sastin---straze.html E-obce.sk]
* [http://www.slovakia.travel/entitaview.aspx?l=4&ami=308044&smi=308044&llt=1&idp=3920 Sasvár mint búcsújáróhely]
* [http://gymsastin.edupage.org/text8/?lang=pl A Bosco Szent János Gimnázium honlapja]
* [http://www.hrady.sk/sastin.php Sasvár várának története]
* [http://www.picsearch.com/pictures/travel/cities/eastern%20europe/slovakia/cities%20m-z/Šaštín-stráže.html Képek a településről]
* [http://www.gazarka.sk/ A Gazárka rekreációs park honlapja]
<references/>
{{Szenicei járás}}
| |||