„Szilsárkány” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Forráskiegészítés, képek.
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
1. sor:
{{Magyar település infobox
| név = Szilsárkány
| címer = HUN Szilsárkány COA.jpg
| régió = Nyugat-Dunántúl
| megye = Győr-Moson-Sopron
16. sor:
'''Szilsárkány''' [[község]] [[Győr-Moson-Sopron|Győr-Moson-Sopron megyében]], a [[Csornai kistérség]]ben.
 
== Fekvése ==
[[Fájl:Szilsarkany eredeti parasztbarokk falusi haz.JPG|220px|balra|bélyegkép|Paraszt barokk lakóház]]
[[Fájl:Szilsárkány 86-os út.JPG|220px|balra|bélyegkép|A 86-os főút községen átvezető szakasza]]
23. sor:
A település a [[Rábaköz]] középső részén, [[Csorna|Csornától]] 9 km-re délre, a nagy forgalmú [[86-os főút]] két oldalán terül el. A legközelebbi vasútállomás [[Sopronnémeti]]ben van, a községtől 4 km-re, a [[Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal]]on.
 
A falu szerkezete a közelmúltig útmenti, egyutcás, fésűs beépitésű volt. Mára ez a kép megváltozott, a Fő utcával párhuzamosan további utcák keletkeztek.
 
A község éghajlati viszonyai kiegyensúlyozottak. Évente 600-650600–650 mm csapadék hull, általában kedvező időbeli eloszlásban.
 
== Története ==
[[Fájl:Szilsárkány - evangélikus templom.jpg|220px|bélyegkép|balra|Az evangélikus templom]]
[[Fájl:Szilsárkány - Baditz-kastély.jpg|220px|bélyegkép|balra|A Baditz-kastély]]
[[Fájl:Szilsárkány - Hőgyész-kúria.jpg|220px|bélyegkép|balra|A Hőgyész-kúria]]
A falu első okleveles említése [[1345]]-ből ismert, amikor is „'''Sarkan'''”-ként említették. Ekkor [[Kapuvár]]hoz tartozott. A [[középkor]] folyamán az Osl család volt a birtokosa. Őket a [[Nádasdy család]] s több kisebb birtokos követte.
 
A község [[Szent Márton]] templomát [[1588]]-ban említik először az oklevelek. A templomot a [[oszmán birodalom|törökök]] [[1594]]-ben, [[Győr]] elfoglalásának évében feldúlták. Újjáépítésére [[1633]]-ban került sor.
41. sor:
[[1848]]-ban a településen is megalakult a [[Nemzetőrség]]. A 60 összeírtból 12 önkéntes volt. Brányi Lajos gazdatiszt főhadnagyi rangot kapott. A [[kiegyezés]]t követően a község lassan, de egyenletesen fejlődött. Az iskolatanács [[1873]]-as jelentéséből tudjuk, hogy a katolikusoknál 81 fiú és 72 leány, az evangélikusoknál 29 fiú és 37 leány járt az elemi iskolába.<ref group=m>Érdekes, hogy [[1872]]-ben [[izraelita]] iskola is működött a faluban 12 tanulóval. Az intézmény további sorsáról nincs adat.</ref>
 
A békés fejlődést kerékbe törte az [[első világháború]]. A háborúban 65-en haltak meg. Emléküknek [[1925]]-ben szobrot állíttatott a község lakossága. A két háború között a falu életében jelentős szerepet játszottak az öntevékeny, önszervezödő egyesületek, szövetkezetek és társaságok. Volt olyan időszak, amikor számuk elérte a 28-at. Valamennyi között a legrégibb az [[1885]]-ben alakult [[Önkéntes Tűzoltó Egyesület]].
 
=== Mai élete ===
 
A [[II. világháború]] újabb szenvedést hozott Szilsárkánynak is. Harmincan katonaként, mások polgári áldozatként vesztették életüket.
49. sor:
A falu szülötte volt [[Hegedüs András]], az 1956-os forradalom előtti időszak utolsó és minden idők legfiatalabb magyar miniszterelnöke (1955-ben 33 évesen vette át a kormány irányítását), aki később, az [[1960]]-as években szociológusként szembefordult a kádári rendszerrel.
 
[[1959]]-ben Szilsárkány és a szomszédos [[Pásztori]] gazdái 250 taggal [[termelőszövetkezet]]et alakítottak. E szövetkezet jogutódja ma 65 embert foglalkoztat, de az 1990-es rendszerváltás óta mindkét településen működnek magángazdaságok, valamint vállalkozók és kereskedők is.
 
Szilsárkány intézményrendszerének élén a [[helyi önkormányzat|képviselő-testület]] áll a polgármesteri hivatallal. Nyolcosztályos [[általános iskola]] és napközi otthonos óvoda is van a faluban. A pásztori általános iskolások is a szilsárkányi iskolában tanulnak, amelyben a 100-nál több tanulóval 11 tanító foglalkozik.
 
A falu könyvtárában több mint 5000 kötet várja az olvasókat.
59. sor:
A település hívő lakói két felekezethez, az evangélikus vagy a katolikus egyházközséghez tartoznak.
 
== Látnivalók ==
* Evangélikus templom.
* Római katolikus templom.
65. sor:
* [[Hőgyész-kúria]].
 
== A falu nevezetes szülöttei ==
* [[Igaz Gáspár]] – helyi plébános [[1812]]-[[1813]].
* [[Kiss Ferenc (erdőmérnök)|Kiss Ferenc]] [[1826]]-[[1872]] – erdőmérnök, az [[Alföld]] fásításának egyik kidolgozója.
* [[Marosi Arnold]] [[1873]]-[[1939]] – ciszterci tanár, a [[székesfehérvár]]i múzeum alapítója.
* [[Hegedüs András]] [[1922]]-[[1999]] – miniszterelnök [[1955]]–[[1956]], szociológus.
* [[Závory Zoltán]] [[1906]]-[[2000]] – festőművész, restaurátor, akinek az ország különböző részein és a szomszédos országokban több száz templom őrzi munkáját. Helyben a katolikus templomban a „Krisztus az angyalok között” c. képet festette, és a házasságkötő teremben is található alkotása.<ref group=m>A 45 alakos, nagyméretű képen a község lakóit örökítette meg.</ref>
 
== Források ==
 
==Források==
* Pájer Imre: Szilsárkány. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve; [[CEBA]] Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
* Bedécs Gyula: Szilsárkány. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963 86193 7 6
 
== Hivatkozások ==
{{források}}
 
== Megjegyzések ==
{{megjegyzések}}
 
== Külső hivatkozások ==
* http://www.terkepcentrum.hu/index.asp?go=map&mid=8&tid=3364
* http://www.regionalis.hu/kereses/?query=Szils%E1rk%E1ny