„Testnevelés” változatai közötti eltérés

A tanterv a közoktatási szervek részéről kiadott olyan kötelező jellegű állami okmány, amely iskolatípusonként, s ezen belül osztályonként meghatározza az oktatás és képzés tartalmát.

 

'''Legáltalánosabb célszint''' az amikor a társadalom megfogalmazza kívánalmait a felnövekvő nemzedék neveltségét, műveltségét illetően.

'''Konkrétabb célszint''' mikor a tantervekben már egy adott iskolafokon, sőt azon belül egy tantárgyra konkretizált célokkal, feladatokkal találkozunk.

A nevelési feladatokat a konkrét célok és részcélok pontos megfogalmazásával lehet csak úgy alakítani, hogy biztosítsák a magasabb rendű célok teljesítését. A cél a '''tanulói személyiség fejlesztése''', amiben a tananyag csak eszközjelleggel bír. A tananyagot egy olyan folyamatban kell feldolgozni, hogy közben a '''tanuló pozitív személyiségvonásai''' a céloknak megfelelve fejlődjenek. A folyamat tervezésénél tanítási célokat tűzünk ki és követelményeket támasztunk a '''kognitív''' szférára (értelmi nevelés), az '''affektív''' szférára (érzelmi, akarati, magatartásnevelés) és a '''motoros''' szférára (mozgásképesség, jártasságok, testi képességek) vonatkozólag.

 

A tanulók öntevékenysége, igyekezete, akarati megnyilvánulásai feltételezik a belső késztetést. Törekedni kell, hogy a tanuló tudatosan számolja fel esetleges fejlettségbeli, motoros teljesítménybeli lemaradásait vagy magasabbra szintre emelje teljesítményét.

 

A pedagógus módszertani szabadsága azt jelenti, hogy a körülmények figyelembevételével a leghatásosabb eljárást választja ki a tanulók tapasztalatszerzésére, sokoldalú nevelésére. Módszertani szabadságot jelent az is, hogy a pedagógus választhat a sportjátékok közül, kötelezően és szabadon választ a kiegészítő anyagból. a módszertani szabadság kulcsa a tanulók pillanatnyi teljesítményének, magatartásának összevetése a követelményekkel, majd a munkájuknak olyan szervezése, olyan konkrét gyakorlatok alkalmazása, ami előrevetíti a követelményekben megfogalmazott tudás elérését.