„He 280” változatai közötti eltérés

56 bájt hozzáadva ,  9 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
 
Egy 1941-es próbarepülésnél, mely a He 280 és a [[Focke-Wulf Fw 190]] vadászgépek összehasonlítását célozta, a He 280 négyszer repült végig egy ovális pályán, mialatt az Fw 190 csak háromszor fordult. Ernst Heinkel a He 280 számára kisebb sárkányt tervezett, hogy tömege összhangban lehessen az 1941-ben elérhető sugárhajtóművek kisebb tolóerejével. A He 280 legnagyobb tömege 4296 kg volt összehasonlítva a [[Messerschmitt Me 262|Me 262]] 7130 kg tömegével (mely utóbbi 1944 késő őszéig nem is kapott megfelelő hajtóművet). A He 280 gyártását el lehetett volna kezdeni 1941 végén és ezzel Németország megőrizhette volna légifölényét, melyet az Fw 190-nek kellett biztosítania és kitölthette volna a hézagot az Fw 190 és a Me 262 között. A HeS 8 hajtómű gyerekbetegségeit a vadászgép gyártásának beindulásáig orvosolni lehetett volna.
<!--
 
Sok kifogás, melyet a He 280 ellen felhoztak, ma már értelmetlennek tűnik. Úgy ítélték, hogy az orrkerekes futómű nem alkalmas a füves vagy sáros repülőtereken, ami viszont általános volt különösen az Oroszországban és Észak-Afrikában. A Me 262 vadászgépet eredetileg hagyományos farkerekes futóművel tervezték, de ez a megoldás megnehezítette a sugárhajtású gépek felszállását. A berepülőpilótáknak rá kellett lépniük nekifutás közben a fékre, hogy felemeljék a gép farkát. Az ötödik prototípuson először próbáltak ki még merev orrkerekes futóművet, melyet a hatodikon behúzhatóra cseréltek, és ez maradt a végleges megoldás is.
Some of the resistance to the He 280 would make little sense today. The tricycle landing gear was considered too frail for grass or dirt airfields which were common at the time especially in Russia and North Africa. The Me 262 was originally designed as a [[Conventional landing gear|tail-dragger]], but this configuration makes it difficult for a jet to become airborne. Test pilots had to tap on the brakes to get the Me 262 tail off the ground while trying to take off. Pioneered on its fifth prototype with fixed gear, and made retractable on the sixth prototype and afterwards, the Me 262 emerged with its redesigned tricycle landing gear.
 
 
<!--
 
One benefit of the He 280 which impressed the political leadership was the fact that the jet engines could burn [[kerosene]], which requires much less expense and refining than the high-octane fuel used by piston-engine aircraft. The He 280 might have been more easily "sold" if Heinkel stressed the possibility of using it as an attack aircraft for anti-shipping. While the R4M rockets were not available until 1944, the Germans did develop the ''[[Nebelwerfer]]'' in 1941, which was a 150&nbsp;mm (5.9&nbsp;in) [[artillery]] rocket launcher. These tubes could have been mounted underneath the wings of a jet. German pilots complained that bombs dropped by the Me 262 had little chance of hitting their targets. A forward-firing recoilless weapon would have been much more effective.