„Alsószombatfalva” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
XZeroBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: ro:Sâmbăta de Jos, Brașov
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a Sablon hozzáadása: Brassó megye települései
17. sor:
'''Alsószombatfalva''' ([[román nyelv|románul]] ''Sâmbăta de Jos'', [[német nyelv|németül]] ''Untermühlendorf'' vagy ''Untersombath''): falu [[Románia|Romániában]], [[Erdély]]ben, [[Brassó megye|Brassó megyében]].
 
== Fekvése ==
[[Fogaras]]tól 13 km-re nyugatra, az [[Olt]] folyó partján fekszik.
 
== Története ==
Első említése [[1534]]-ből való, ''Zombata'' néven. [[Fogarasföld]]i román falu és vásárhely volt. [[1632]]-ben 46 [[jobbágy]] családfőt (közöttük négy halászt és egy madarászt és [[kisbojár]]okat is), két [[moldva]]i [[zsellér]]t és egy papot írtak össze benne.<ref>Makkai László: ''I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648).'' Bp., 1954, 460. o.</ref> [[1721]]-től az [[erdély]]i [[Román Görög Katolikus Egyház|görög katolikus]] püspök székhelye és birtokközpontja. [[1722]]-ben 180 jobbágycsalád lakta. [[1738]]-ban a püspöki székhelyet [[Balázsfalva|Balázsfalvára]] helyezték át. [[Benkő József]] említést tett lakóházainak szépségéről. A [[19. század]] első felében a [[Julián-naptár]] szerinti [[áldozócsütörtök]]ön tartották nagy juhvásárát, ahová főleg [[Havasalföld]]ről hajtottak juhokat.<ref>Nagy Ferenc: Vásárlaistrom (1842). ''Ethnographia'', 1979, 510. o.</ref> [[1875]]-ben itt hozták létre az akkori [[Magyarország]] negyedik ménesuradalmát ([[Kisbér]], [[Mezőhegyes]] és [[Bábolna]] után), a [[mezőhegyes]]i birtokról származó [[lipicai]] tenyészlovakkal. A ménesbirtok kis falut alkotott a régi mellett, főként [[székelyek|székely]] béresekkel, saját iskolával és óvodával. [[1876]]-tól [[Fogaras vármegye|Fogaras vármegyéhez]] tartozott. [[1912]]-ben a ménest [[Bábolna|Bábolnára]] költöztették. [[1914]]-ben autóbuszjáratot indítottak Alsószombatfalva és [[Szentágota]] között.
 
== Lakossága ==
[[1850]]-ben 434 lakosából 417 román nemzetiségű és ortodox vallású volt.<br>
[[1910]]-ben 986 lakosából 689 román, 259 magyar, 26 német és 10 szlovák anyanyelvű, 676 ortodox, 125 református, 93 római katolikus, 28 zsidó, 25 unitárius, 21 evangélikus és 18 görög katolikus vallású volt.<br>
[[2002]]-ben az 552 lakosból 457 román és 90 cigány nemzetiségű, 545 ortodox vallású.
 
== Látnivalók ==
* Az [[1750]]-ben épült, [[barokk]] Brukenthal-kastély ma a méntelep és az erdőgazdaság központja, park veszi körül.
* [[Lipicai]] ménese [[Európa|Európában]] az egyik legnagyobb anyakanca-állománnyal rendelkezik. Innen származó lovakkal lett világbajnok a fogathajtó Lázár Vilmos.
* Az ortodox templom [[1802]]-ben épült.
 
== Híres emberek ==
* [[1821]]. [[július 21]]-én itt járt [[Széchenyi István]].
* A ménesuradalom parancsnoka volt [[Bárd Miklós]] költő.
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.welcometoromania.ro/E68_Sibiu_Brasov/E68_Sibiu_Brasov_SambataJ_Brukenthal_m.htm Képek a Brukenthal-kastélyról a www.welcometoromania.ro oldalon] {{hu}}
 
== Jegyzetek ==
{{források|oszlopok=1}}
 
{{Brassó megye települései}}
{{portál|Erdély|-}}