„Csillagtérkép” változatai közötti eltérés

[[File:Atlas Al Sufi.JPG|bélyegkép|300px|''Al Sufi csillagászati atlasza]]

 

A '''csillagtérképek''' (''égbolt-térképek'', ''csillagatlaszok'') olyan [[térkép]]ek, melyek az égbolton látható [[csillag]]okat és egyéb [[Mélyég-objektum|objektumokat]] ([[csillaghalmaz]]ok, [[galaxis]]ok, [[Csillagköd|köd]]ök, a [[Tejút]] stb.) ábrázolják. Fontos jellemzőjük, hogy <br>

 

[[File:Uranometria titlepage.jpg|bélyegkép|200px|Johann Bayer ''Uranometria'' című csillagatlasza]]

A középkorban az arabok vitték tovább a tudományt és a csillagképek ismeretét, új katalógust is készítettek, és a csillagok neveit arabra fordítva hagyományozták tovább. A dán [[Tycho Brahe]] készítette el a szabad szemes korszak utolsó nagy felmérését: 25 éven keresztül figyelte meg a csillagokat és 777 csillag helyzetét adta meg minden addiginál nagyobb pontossággal. Munkája halála után, [[1602]]-ben jelent meg – alig pár évvel a [[távcső]] megjelenése előtt.

A 17-18. században a déli féltekén utazó hajósok feltérképezték a déli félteke addig európaiak által nem látott csillagait és elnevezték őket. Ezeket már felhasználta [[Johann Bayer]] az [[Uranometria]] ([[1603]]) c. munkájában, ami 12 új csillagképet is tartalmazott. Bayer a legfényesebb csillagok megnevezésére egy ma is használt módszert vezetett be: a csillagokat [[Görög ábécé|görög betűkkel]] azonosította, melyet birtokos esetben kapcsolt a csillagkép latin nevéhez: [[Alpha Centauri]]: a [[Kentaur csillagkép]] alfája (=legfényesebb csillaga) (lásd: [[Bayer-féle jelölés]]).