„Geta római császár” változatai közötti eltérés

{{Uralkodó infobox

| név = Geta

| állam =

| megnevezés = a [[Római Birodalom]] [[princeps]]e

''Geta'' (teljes neve: Publius Septimius Geta), ([[189]]. [[március 7.]] – [[211]]. [[december 26.]]) 209 és meggyilkolása között [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]] társcsászára a [[Római Birodalom]]ban.

 

[[Lucius Septimius Severus római császár|Septimius Severus]] és [[Julia Domna]] (aki egy szíriai főpap lánya volt) fiatalabb gyermeke, [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]] öccse. Született: [[189]]. [[március 7.]]-én Észak-Afrikában, ahol apja helytartó volt. 197-ben gyermekként elkísérte szüleit és testvérét a parthus háborúba. 198-ban apja Ktésziphonnál kivívott győzelme után ''Caesarrá'' nevezte ki, amikor idősebbik fia ''Augustus'' lett.

199 és 202 között a [[Római Birodalom]] keleti területeit utazta be. 203 és 204 között apjával és bátyjával szülőföldjére, Észak-Afrikába utazott. Geta első alkalommal (a második konzulságát töltő) [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]] társkonzulja lett. A két testvér közötti viszony már ekkor ellenséges volt.

 

A császár [[Lucius Septimius Severus római császár|Septimius Severus]] mindent elkövetett, hogy két fiát a gyermekkoruktól tartó ellenségeskedésből összebékítse. 205 és 207 között idejének nagy részét fiaival együtt Campaniában töltötte, ennek érdekében neveztette ki 208-ban őket társkonzullá. 209-ben átvette [[Britannia]] tartomány irányítását és teljes címe '' Imperator Caesar Publius Septimius Geta Pius Augustus'' lett majd egy év múlva a diadalmas ''Britannicus'' jelzőt is megkapta.

 

Severus 211-ben bekövetkezett halála után [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]] és Geta társ-Augustus lett, de ellenségeskedésük erősödött. A viszony romlásában a kortársak szerint [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]] vitte a kezdeményező szerepet, öccse véleményét állandóan figyelmen kívül hagyta. Severus tanácsadói és a hadsereg is Geta támogatója volt. Apjuk hamvaival anyjuk Julia Domna kíséretében a fővárosba igyekeztek, ahol apjuk temetése és istenné avatása után mindketten erős katonai védelmet szervezve külön éltek. Előterjesztettek egy a birodalom területi felosztását tartalmazó tervet, ami Európát Caracalla, míg Ázsiát Geta fennhatósága alá helyezte, de anyjuk félve befolyásának csökkenésétől, ennek végrehajtását ellenezte.

 

Caracalla a [[Saturnalia ünnep]]ségeit akarta felhasználni testvére meggyilkolására, de terve kiszivárgott és Geta megerősítette testőrségét. Caracalla azt javasolta anyjának, hogy hívja meg mindkettőjüket fegyvertelenül magához kieszközölni az összebékülést. 211. február. 4.-én, amikor Geta belépett a találkozás helyszínéül szolgáló terembe, Caracalla centurióinak egy csoportja behatolt oda és Getát lekaszabolták. Caracalla azzal vádolta öccsét, hogy összeesküvést szervezett ellene. Egyes légiók kezdeti ellenkezése ellenére Caracalla megszerezte a testőrség és a szenátus támogatását. Geta nevét a feliratokból kivakartatta, támogatóit – így a gyilkossággal szembeszegülő ''Papinianus'' (preafectus praetorio) kiváló jogtudóst is – kivégeztette.

 

A történetíró [[Cassius Dio]] elítélte ifjúkori kicsapongásai miatt. ''Aurelius Victor'' szerint – Caracallával ellentétben – előzékeny és kiegyensúlyozott fiatalember volt. A ''Historia Augusta'' azt írja róla, hogy "…Bátyja mindig gyűlölte, ő tekintetbe vette apja véleményét és anyjával sokkal gyengédebb viszonyban volt, mint bátyja."

 

 

 

{{Római császárok}}

{{Consul

|kollégája= [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]]

|évek= 205

 

{{Consul

|kollégája= [[Marcus Aurelius Caracalla római császár|Caracalla]]

|évek= 208

[[et:Geta]]

[[eu:Geta]]

[[fi:Geta (Rooman keisari)]]

[[fr:Publius Septimius Geta]]