„Antikvár könyvkereskedelem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a kisebb formai javítások |
||
5. sor:
== Ősnyomtatványok és a magyar nyomdászat kezdetei ==
{{
Az [[ősnyomtatvány]] kategóriájába általában véve a [[könyvnyomtatás]] feltalálásától, azaz 1450-től az [[1500]]. [[december 31]].-ig nyomtatott könyvek tartoznak. Ez a meghatározás az egész világon elfogadott. Egyes magyar [[bibliográfus]]ok korábban az [[1711]]-ig Magyarországon megjelent könyveket „magyar ősnyomtatványoknak” tekintették. Ennek elsődleges oka az volt, hogy az itthon 1500-ig megjelent nyomtatványok száma csekély. Az 1711-ig, a [[Rákóczi-szabadságharc]] végéig tartó kormeghatározás kigondolója [[Szabó Károly]] bibliográfus volt, aki háromkötetes bibliográfiájában a magyar könyvészet alapjait fektette le. Az első kötetben a Magyarországon 1711-ig megjelent magyar nyelvű nyomtatványokat sorolta fel, a másodikban a Magyarországon 1911-ig megjelent idegen nyelvű nyomtatványokat, a harmadikban a külföldön megjelent, ám magyar szerző által írottakat. A munka bővítése mind a mai napig folyik, az első két kötet modern kiadása az RMNY ([[Régi Magyarországi Nyomtatványok]], amely 2008-ban az [[1636]]-os évnél tartott), a harmadikhoz több kiegészítés, illetve pótkötet jelent meg.
== Antikvár könyvkereskedelem általában ==
A régi könyvekkel való kereskedéshez komoly segítséget nyújtanak a bibliográfusok kézikönyvei, amelyek segítséget nyújtanak a kereskedőknek a felbukkanó kötetek pontos meghatározásában, kollációjában. Az antikvár üzleteknek, így az antikvár könyvkereskedelemnek is különböző szakágazatai léteznek, de ezek közt éles határvonal nem húzható, a gyakorlatban csaknem minden antikvárium mindenféle könyvvel foglalkozik. Szakosodás inkább csak a régi rajzok, metszetek területén van, néhány üzlet kifejezetten erre specializálódott, de könyvekkel való átfedés itt is tapasztalható: ezek a galériák is foglalkoznak alkalmanként [[fametszet]]ekkel és [[linóleummetszet]]ekkel, [[rézkarc]]cal, kőnyomásos technikával készült művekkel ([[litográfia]]) stb. illusztrált kötetek forgalmazásával.
A használt kiadványok és kéziratok kereskedelmének igénye az európai [[egyetem]]ek középkori alapításáig nyúlik vissza, amelynek a [[könyvnyomtatás]] megjelenése ugrásszerű lendületet adott. Az első évszázadokban az antikváriumokat elsősorban az egyetemi diákság kereste fel, a 18. századtól azonban egyre nagyobb keresletet generált a bibliofilmozgalom, a mind szélesebb körben dívó régikönyv-gyűjtés.
22. sor:
== Az internet hatása ==
Az [[Internet]] hatásának kimutatására az AB Bookman's Weekly 1982. és 1992, októberi számában megjelent angol nyelvű könyvekre vonatkozó adás-vételi hirdetésekről készítettek egy felmérést. A közölt könyvek megjelenési ideje többnyire a 20. századi [[kiadványok]]ra vonatkozik. 2004-ben lefolytatott keresések kimutatják, hogy az árak jelentősen csökkentek, ennek aránya (az inflációt is beleszámítva) 40-60%. Megjelenést tekintve, főleg a 19. századi könyvek ára csökkent (60%) a 20. századi könyvekkel szemben (kb. 50%). [[Tematika]] szerint észrevehető volt a humán tematikájú könyvek iránti érdeklődés nagy mértékű csökkenése (60%), a más tematikájú könyvek csökkenésével (35-40%) szemben.
A [[könyvtár]]ak az internetes antikvár könyvvásárlás révén gyorsan és előnyösen hozhatnak létre új profilú [[gyűjteményrészeket]], továbbá pótolhatják a valamilyen okból elveszett/elhasználódott példányokat.
== Lásd még ==
* [[Könyvkereskedelem]]
== Források ==
* {{MNL|2|144}}
* Stemmer Ödön: ''Egy antikvárius visszaemlékezései'' Bp. 1985.
* Kókay György: ''A könyvkereskedelem Magyarországon'' Bp. 1997.
| |||