„B–17 Flying Fortress” változatai közötti eltérés

| emelkedőképesség = 4,6 m/s

| szárny felületi terhelése = 185,7 kg/m²

| bombák = '' ''

| háromnézeti rajz = Boeing B-17G.png

| szprof = NACA 0018 / NACA 0010

A háború után voltak olyan példányok, melyeket kereskedelmi célokra átalakítottak.

 

[[Fájl:Boeing XB-17 (Model 299).jpg|thumb|right|250px|Model 299]]

 

A [[Pearl Harbor-i csata]] előtt a hadsererg kevesebb, mint 200 géppel rendelkezett, de a háború alatt a termelés beindult és a B-17 az egyik leggyakoribb bombázórepülőgép lett a hadszíntereken. Amikor 1945 májusában leállították a gyártást, 12,731 legyártott gép volt a statisztika.

 

A B-17-es első bevetéseit a második világháború alatt teljesítette. Először a Royal Air Force (Királyi Légierő), majd a USSAF (Amerikai Légierő) nyolcadik légierejében került bevetésre a német ipari célok ellen.

 

A háború alatt 32 tengerentúli bombázócsoportot szereltek fel ezzel a géppel. A ledobott bombák mennyisége 650,195 tonna volt, ebből 451,691 tonna európai célokra esett.

 

Amikor [[Anglia]] és ezzel együtt a Királyi Légierő belépett a második világháborúba, nem rendelkezett nehézbombázóval egészen [[1941]]-ig. Ezért a RAF kötött egy megállapodást az Amerikai Légierővel, hogy 20 darab B17C-est ad el nekik. Ezek első bevetésére [[1941]]. [[július 8.|július 8-án]] került sor [[Wilhelmshaven]] bombázásakor.

 

== Külső hivatkozások ==

* [http://www.vectorsite.net/avb17.html The Boeing B-17 Flying Fortress]

* [http://www.jetfly.hu/rovatok/jetfly/hirek/liberty_belle_atrepules A 65. évforduló alkalmából Nagy-Britanniában a „Liberty Belle”] – JETfly.hu

 

{{Link FA|it}}

{{Link FA|vi}}

[[en:Boeing B-17 Flying Fortress]]

[[bs:Boeing B-17]]