„Belváros (Békéscsaba)” változatai közötti eltérés

'''Békéscsaba [[belváros]]a''' [[Békéscsaba]] [[megyei jogú város]] belső részeit foglalja magába, ami döntő részben beépített, aránylag magas [[népsűrűség]]gel rendelkező, városias terület. Területileg és népesség szerint is a legnagyobb, míg az összes fontos közintézmény és gazdasági egység, valamint műemlék ezen a részen helyezkedik el.

[[Fájl:Központ.jpg|thumb|right|250px|A városrész elhelyezkedése]]

A városrész szinte teljes egészében megegyezik az egykori történelmi Csaba nevű település törzsterületével. Nyugatról a [[Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal|120-as vasúti fővonal]] fővonal jelenti a határt [[Erzsébethely|Jamina]] felé, északról, keletről a város beépített határa a választóvonal, ez jellemzően az egykoron a [[Körös]] árvizei ellen épített [[körgát]] jelenti, kivéve a keleti városrészt, ami kívül fekszik ezen a területen. Délkelet felé szintén a körgát jelzi a [[József Attila lakótelep (Békéscsaba)|Lencsési-lakóteleptől]] való különállását, míg délen szintén a beépített területek végei a határvonalak. Tengerszint feleletti magassága hasonlóképp alakul, mint az anyatelepülésének, 85-90 méterrel a tengerszint felett. A területet keleten átszeli az [[Élővíz-csatorna]].

 

Története gyakorlatilag teljesen megegyezik a megyeszékhely történelmével, mert [[1890]]-ig Békéscsaba-központ maga az egész város is volt. Ebben az évben kapcsolták a városhoz [[Erzsébethely|Jaminát]], majd [[1970]]-ben [[Mezőmegyer]]t, szintén a 70-es években kezdődött meg a Lencsési-lakótelep építése az addig beépítetlen területen, míg legvégül [[Gerla (Békéscsaba)|Gerla]] olvadt bele a városba [[1984]]-ben.

 

A népszámlálások során külön külön nem foglalkoztak a területtel, így azt csak becsülni lehet. A 67 000 körüli lakosságszámból minden bizonnyal az abszolút többség itt lakik, olyan 30 000 személy bizonyosan a központi terület lakója. Mivel belvárosi, városiasodott területekről van szó, ezért feltehetőleg az itt lakó népesség mutatói (korösszetétel, elvégzett iskolai osztályok száma, kereseti lehetőségek) kedvezőbben mind a városi, mind az országos átlagnál is.

 

Közlekedése hasonlóan rendkívül szorosan kötődik az egész város rendszeréhez. Vasúton a [[MÁV]] „Békéscsaba” állomásán keresztül kapcsolódik az országos hálózathoz, a városrész nyugati részén helyezkedik el a pályaudvar. Közúti közlekedésében a legjelentősebb változást a [[2006]] végén átadott elkerülőút jelentette, innentől kezdve az átmenőforgalom és a nehézgépjárművek immáron nem hajtanak be a belvárosba. A tömegközlekedést a [[Körös Volán]] Zrt végzi a várossal kötött szerződés alapján. Mindegyik helyi, illetve helyközi járat érinti a településrészt, mivel a központi autóbusz-pályaudvar is itt található, a vasútállomás mellett. Így közlekedésileg Békéscsaba legjobb helyzetben lévő része. Ezen a részen az úthálózat gyakorlatilag 100%-ban aszfaltozott, ami nem mondható el a többi városrészről.

 

Központi jellegéből adódóan itt összpontosul a legtöbb oktatási intézmény. Egyedül az általános iskolák között akadnak olyanok a körzetesítés miatt, amelyek nem itt helyezkednek el: József Attila, Szabó Pál téri, Mezőmegyeri és Gerlai általános iskolák. Az összes középfokú, illetve felsőfokú intézmény a központ területén helyezkedik el.

 

A város jelentősebb sporttelepei mind a központi részen helyezkednek el, annak is főleg keleti részén: ([[Kórház utcai stadion]], [[Városi Sportcsarnok (Békéscsaba)|Városi Sportcsarnok]], Főiskola tornaterme, Mester Klub. Kivételt jelent ez alól a [[2. Számú Általános Iskola (Békéscsaba)|2. Számú Általános Iskola]] tornaterme, amely nagyon jó helyen, teljesen a belvárosban található. Két sporttelep fekszik más városrészben, a megyei első osztályban játszó Jamina futballcsapata értelemszerűen a jaminai városrészben játszik, míg a gerlai focicsapat székhelye Gerlán van.

 

* [http://www.bekescsaba.hu Békéscsaba Önkormányzatának honlapja]

* [http://andre77.extra.hu/da/5600.htm Dél-Alföld-Békés megye-Békéscsabai kistérség-Békéscsaba]