„Dél-Amerika történelme” változatai közötti eltérés

a
kisebb formai javítások
(Nincs bevezető)
a (kisebb formai javítások)
{{nincs bevezető}}
{{forma|1=a másolásból eredő elírásokat javítani kellene, belső linkeket rakni rá}}
== Prekolumbán civilizációk ==
 
Valamikor a két kontinens, Észak- és Dél-Amerika nem tartozott egybe. A mai Közép-Amerika helyén kb. 70 millió évvel ezelőtt tenger volt, Dél-Amerika önálló kontinenssziget volt. A földtörténeti harmadkor végén a tengerfenék emelkedni kezdett. Ez és a vulkáni működés alakította ki a mai Közép-Amerikát. Így kapcsolódott össze egymással a két különálló földrész.
A magas fokú indián kultúrák viszonylag szűk területre: Kolumbia, Ecuador, Peru és Bolívia magas fennsíkjaira, az Amazonas torkolatában fekvő Marajó szigetre és még néhány helyre korlátozódtak.<ref>Véghelyi Mónika: Dél Amerika</ref>
 
=== Chavín,Tiahuanaco, Csimuk ===
Az Andok fennsíkjának két legrégibb magas kultúrája a Chavín- (i. sz. 400-600) és a bolíviai Titicaca-tó partjánál elterülő Tiahuanaco-kultúra (tiawanako) klasszikus korszaka (i. sz. 300-1000) volt. A perui partvidéken harmadik kultúrkörként a legjelentősebb a Chimu-kultúra. Képviselői a mai perui Trujillo, Lambayeque és más tengerközeli városok környékén éltek, jóval az inkák előtt.
 
A csimuk (chimuk) kultúrtörténeti jelentősége többek között abban rejlik, hogy gazdaságitársadalmi berendezkedésük majdnem pontról pontra fellelhető a későbbi inkáknál. Gazdálkodásuk alapja az intenzív földművelés volt, de szerepet kapott a zsákmányolás, így a vadászat és a halászat is. A társadalmi szervezet magja az ayllu, területi és származási kapcsok által összetartott családok közössége volt. Ez gazdasá¬gilag falukommunát alakított, a földterület egy részét tulajdonában tartotta.
 
=== Paracas-kultúra (i. e. 8 - i. sz. 1. század) ===
A [[Paracas-kultúra]] az [[i. e. 8. század]]ban Peru délnyugati partvidékén alakult ki. A legtöbb információt a Paracas-kultúra embereinek életéről a nagy kiterjedésű Holtak városa ''(Paracas Necropolis)'' régészeti feltárásából nyerték, amelyet [[1950]]-ben a perui régész, Julio Tello fedezett fel. A [[nekropolisz]]ban találtak olyan sírt, amely 40 múmiát is tartalmazott. Sokak véleménye szerint a nagy sírkamrák egy-egy család vagy klán tulajdonát képezték, s ide helyezték őseiket több generáción keresztül. Mindegyik múmia zsinórral volt rögzítve és több rétegű kelmébe csomagolva.
 
Kivételes szépségű, finom minőségű textíliáikat éppúgy használták államközi kompenzációs megállapodások, diplomáciai és katonai egyezségek megkötéséhez, mint fogadalmi felajánlásként vallásos ceremóniákhoz, illetve temetéseknél halotti lepelként.
Ezek a textíliák a gazdagságot és hatalmat szimbolizálták. Az uralkodók életük során nagy mennyiségű szőttest halmoztak fel és haláluk után ezeket velük temették el. Néhány vallási színhelyen az isteneknek is textíliát áldoztak, ami világosan kifejezi, milyen fontos volt a Paracas-emberek számára.
 
Az ásatások során előkerült egyes csontvázakon a koponyák erőteljes megnyújtását tapasztalhatjuk, amely az egyén közösségében elfoglalt státuszára utalt.
A Paracas-kultúra emberei alkalmazták az „agysebészet” egy kezdetleges formáját, a koponyalékelést. Mint a középkori orvosok, hitték, hogy a homlok véreztetése mindent gyógyít. A paracas doktor a koponya átfúrásával gyógyított fizikai traumát, és úgy tűnik pszichológiai rendellenességet is. Sok koponyán csontosodást találtak, ami azt bizonyítja, hogy a beteg túlélte az operációt. Persze lehetetlen megmondani, hogy a beavatkozás hogyan hatott a beteg fizikai vagy pszichikai állapotára.<ref>Antonio Gutierrez: Geometric Art, a contemporary style of abstract art based on bold geometric shapes, forms & patterns</ref>
 
=== Tiahuanaco-kultúra (i. e. 3 - i. sz. 10. század) ===
{{Bővebben|Tiahuanaco}}
 
[[Peru]] délkeleti, [[Bolívia]] keleti és [[Chile]] északi részén, mintegy a [[Titicaca-tó|Titicaca-tavat]] körülölelve, egy másik partmenti kultúra jelent meg, amelyet [[Tiahuanaco-kultúra|Tiahuanaco-kultúrának]] nevezték el a tó déli partján levő fő ásatási színhelyről. [[Tiahuanaco]] fontos szertartási központ volt, nem igazi város, mert csak ünnepekkor keresték fel. Legnagyobb épületmaradványa a 15 méter magas piramis, leghíresebb építménye pedig a Nap-kapu, amelyet egy kőtömbből faragtak ki [[Virakocsa]] napisten tiszteletére.
Észak-Peru vidékén létrejött kultúra.A mocsikák katonai erődítmény jellegű városállamot hoztak létre,élén katonákkal és papokkal.Öntözéses földművelést végeztek,fejlett volt a fazekasságuk,ötvösművészetük.
 
=== Nazca-kultúra (i. sz. 4-9. század) ===
{{csonk-szakasz}}
A [[Nazca-kultúra]] a Peru délnyugati partvidékén fekvő [[Nazca-fennsík]]on alakult ki. Időben a Paracas-kultúrát követte, amely erős befolyást gyakorolt rá.Jól ismertek a Nazca-vonalak,amiket a Csendes-óceán menti sivatagos földbe vájtak,lekaparva a felső kavicsréteget.A bevésések különböző formákat adnak,főleg állatfigurák vehetőek ki,ez az állatok tiszteletére utal.Érdekes,hogy legjobban csak bizonyos magasság felett láthatóak egészben.Sok elmélet született a rendeltetésükre vonazkozólag,de a legvalószínűbb az,hogy öntözőcsatornaként szolgáltak,ugyanis vannak be- és kimeneti nyílásaik is.
Az inkák nem fejlesztettek ki írásrendszert, s mégis említésre méltó szigorú ellenőrzést gyakoroltak a hatalmas birodalom területe felett, alapos nyilvántartási rendszerük segítségével, amelyet a [[kipu]] nevű csomóírás tett lehetővé. Az inkák egyaránt használták a kiput naptári és [[csillagászat]]i megfigyelések nyilvántartására, népszámlálásra, a tartozások és leltárok megállapítására. A spanyolok például megjegyezték, hogy az inka hivatalnokok mindig pontosan tudták, hogy mennyi kukorica vagy gyapjúszövet van raktáron az egész birodalom területén, annak ellenére, hogy nem foglalták írásba. A kiput fonalból készítették, ahol egy főfonalra merőlegesen másik fonalakat erősítettek. Ezeket a fonalakat csomózták, s attól függően, hogy milyen színű fonalra, milyen pozícióba, és milyen fajta csomót kötöttek, valamint a csomó elhelyezése jelezte a számokat és termékek kategóriáit, vajon az emberekről, lámákról vagy éppen termésről volt szó. A tudósok a kipu gyakorlatban való használatának bemutatásával bizonyították, hogy az inkák ismerték a [[tizedes vessző]]t, és értették a [[null]]a fogalmát, valamint 5 tizedesig képesek voltak nyilvántartást vezetni. Az inka népszámláló vagy adószedő könnyen felgöngyölíthette és magával hordhatta a kiput.<ref name=indian />
 
Az Inka Birodalomban a különböző meghódított népeket az uralkodó egyfajta etnikai hovatartozáson alapuló kasztrendszerbe rendezte, ahol meghatározta az egyes csoportok feladatait, munkáját, társadalmi helyzetét, de még a hajviseletét, fülbevaló stílusát is. Ugyanakkor birodalmi nyelvként elterjesztette a [[kecsua nyelv|kecsuát]] és létrehozta a nyomokban még ma is létező inka közigazgatási rendszert.<ref name=lorant>Lóránt Attila: Eltűnőfélben levő Kultúrák Egyesülete: Dél-Amerika: Indiánok az Amazonas mentén és az Andokban</ref>
 
Az öltözködést birodalomszerte szigorúan szabályozták. Az inka öltözék, a szövésben használt négyzetrácsos, ismétlődő minták mindig mutatták az egyén politikai-társadalmi helyzetét. Az inka uralkodó tunikájának motívumai például kifejezték az egész birodalom feletti uralmát. Az inkák által meghódított terület lakóinak öltözékében a helyi hagyományok ötvöződtek az összbirodalmi szokásokkal.<ref name=indian/>
==== Machu Picchu ====
[[Fájl:Peru Machu Picchu Sunrise.jpg|thumb|200px|[[Machu Picchu]]]]
{{Bővebben|Machu Picchu}}
 
A rómaiakhoz hasonlóan az inkák is kiváló építészek voltak. A vályogtégla alkalmazása mellett nagy mesterei voltak a kövek formázásának és azok illesztésének. Olykor lélegzetelállító természeti helyszíneken emelték védelmi szerepet betöltő építményeiket.
A világ egyik félelemmel vegyes bámulatot ébresztő látványa [[Machu Picchu]], az elhagyott inka város, amely két hegycsúcs között a tengerszint felett 2450 m magasságban helyezkedik el. Teljesen láthatatlan az [[Urubamba folyó]] völgyéből. A színhely ismeretlen maradt a külvilág számára egészen [[1911]]-ig, amikor [[Hiram Bingham]], az amerikai felfedező rábukkant. Machu Picchu az Andok szívében Cuzcótól északra kb. 115&nbsp;km-re terül el. A szomszédos városokhoz viszonyítva kicsi (lakossága nem lehetett több ezer főnél), de régészeti jelentősége annál nagyobb, mivel azon ritka helyek közé tartozik, amelyek háborítatlanul fennmaradtak az inkák kora óta.<ref name=indian />
 
=== Felfedező utak Közép- és Dél-Amerikába ===
{{kronológia}}
1492- [[Kolumbusz Kristóf]] első útja az Újvilágba, ahol a [[Bahama-szigetek]]en köt ki, majd továbbhajózik [[Kuba]] felé (-1493)
1500- [[Alvarez Cabral]] elsodródik [[Brazília]] partjaihoz és a portugál korona birtokába veszi a területet, majd folytatja útját és a [[Jóreménység-fok]]át megkerülve Indiába hajózik
 
1501- [[Amerigo Vespucci]] expedíciója Brazília és [[Patagónia]] partjainál (-1502)
 
1502- Kolumbusz negyedik, egyben utolsó útján [[Közép-Amerika]] és a [[Karib-tenger]] partjait hajózza végig (-1504)
1535- [[Pedro de Mendoza]] az „Aranyország” ([[El Dorado]]) után kutatva, argentin területekre jut. 1536-ban megalapítja Buenos Airest. Arany és ezüst híján, s az ellenséges indiánoktól körülvéve a spanyolok azonban hamar elhagyják a partvidéket és a várost, melynek újraalapítására 1580-ban kerül sor.
 
1535- [[Diego d'Almagro]] két évig tartó útja az Andokon át Közép-Chilébe –1537
 
1538 [[Gonzalo Jiménez Quesada]] megalapítja Új-Granadát, melynek székhelye Bogota lett
 
1540- Chile rendszeres meghódítása Pedro de Valdivia nevéhez fűződik, aki megalapította Santiago (1541), Concepción (1550) és Valdivia (1552) városokat. Az indián őslakossággal azonban évszázadokig tartó háborúskodás kezdődött, innen az „indiai Flandria” elnevezés
 
1540- [[Francisco Vasquez de Coronado]] expedíciót indít [[Mexikó]]ból [[Arizóna]] és [[Új-Mexikó]] területére
1540- [[Francisco de Orellana]] [[Ecuador]]ból a Napo folyón hajózva eléri az [[Amazonas]]t és végig evez az [[Atlanti-óceán]]ig (-1542)
 
== Gyarmatosítás ==
{{csonk-szakasz}}
''A Spanyol hódítók megérkezésével a kialakult kasztrendszer talán még jobban rögzült, és egy újabb meghatározó elem keveredett a már eddig is érdekes kavalkádhoz, a katolicizmus. A katolicizmust szinkretikusan beépítő indián kultúra elég erős ahhoz, hogy a külső felületen kereszténynek látszó hitvilágukat a mai napig őrizzék. Az Andok mai katolikus vallási szokásaiban, ünnepeiben mindenütt fellelhetők az ősi (olykor inka idők előtti) tradíciók, érdekes keveréket képezve, a két (hit)-világ határán.
''A számunkra ma tradicionális öltözékként ismert ruházatok, területi sajátosságok nagyban köszönhetők a spanyol Alkirályi, (Francisco de Toledo) intézkedéseknek. Betiltották az őshonos identitás legfontosabb elemeit, a rituálékban, és az öltözködésben. Az alkirály ugyanakkor elrendelte, hogy az indián falvakban olyan viseletet hordjanak, ami nem emlékeztet az Inka Birodalom idejére, viszont megkülönbözteti az egyes vidékeket. Így terjedt el a poncsó, a füles sapka, a kalap és a bő szoknya.''<ref name=lorant/>
 
== Lásd még ==
* [[Prekolumbán művészet]]
* [[Amerika gyarmatosítása]]
 
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
131 512

szerkesztés