„Dodona” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: pt:Dodona |
a kisebb formai javítások |
||
4. sor:
'''Dodona''' (eredetileg [[görög nyelv|görögül]] Δωδώνη – ''Dódóné'') a hajdani [[Épeirosz]]ban, a molosszoszok földjén álló település volt, keletre a [[Tamosz-hegység]]től, a mai [[Joánina|Janiná]]tól délnyugatra. Zeusz-templomáról, az egyik legrégibb görög jósszentélyről ismert. A jósszentély jóslatainak kétértelműségéről, homályosságáról volt híres. Innen ered az, hogy a nem egyértelmű beszédet a „dodonai” jelzővel illetik.
== A szentély
[[Fájl:Dodona Zeus temenos.jpg|290px|thumb|right|[[Zeusz]] Dódónaiosz szentélyének a maradványai]]
A monda szerint az [[egyiptom]]i [[Théba|Thébá]]ból repült ide egy fekete galamb, letelepedett egy tölgyfára és emberi nyelven kezdett beszélni. A galamb megparancsolta a helyieknek, hogy építsenek Zeusznak jóshelyet a tölgyfa körül.
14. sor:
== A szentély jósai ==
[[Fájl:Dodona sanctuary.jpg|240px|thumb|right|A dodonai jósszentély]]
A szentély jósai Zeus Dódónaiosz (vagy Pelaszgiosz) és felesége, Dióné nevében adtak jóslatokat.
A szentély papjai (helloi vagy szelloi), a puszta földön aludtak, csak mezítláb jártak és sohasem mosták le a lábukról a föld porát, hogy állandó kapcsolatban legyenek a mindent tápláló Földanyával. Ez arra utal, hogy a többi görög jósdához hasonlóan először itt is a Földistennő adott jóslatokat. A dodonai papnőket a görögök peleiadésznek nevezték, ami a görög peleia ([[galamb]]) szóból származik.<ref>Megjegyzendő, hogy a [[mükéné]]i korban egy Peleia nevű istennőnek létezett kultusza, de a Kr. e. I. évezredben eltűnt.</ref>
== A jóslás formái ==
A szentély egy „szent tölgy” köré épült, a papok az isten szent fájának, a tölgy lombjának susogásából vagy a szent forrás vizének csobogásából jósoltak. Ezt a „szent tölgyet” az első szentély megépüléséig (Kr. e. IV. század) [[triposz]]ok, azaz háromlábú állványon álló bronzüstök védték. A jóslás úgy történt, hogy az emberek a kérdéseiket vékony ólomlemezbe vésték, átadták a jósda papjainak, a papok a szent tölgy leveleinek a susogásából „kiolvasták”, majd a jósnő írott formában továbbította a jóslatkérőnek a választ. Az ásatásokkor előkerült ólomlemezek csupán a feltett kérdéseket tartalmazzák.
[[Fájl:Dodona theater.jpg|thumb|right|290px|[[Pürrhosz]] színháza, Dodonában]]
Egy másik fajta jóslás az ércmedencéből való jóslás volt: két oszlop állt egymáshoz közel, az egyiken bronzfiú drótból font ostort tartott kezében, a másikon ércmedence volt, amely, mihelyt szellő támadt, az ostorfonadék érintésére hangot adott. De galambok röptéből is magyarázták a jövőt, gyakori a galambábrázolás a dodonai kultuszban használt tárgyakon. Néha pedig a triposzok bronzüstjeit is használták a jóslás eszközéül: megkongatták az edényeket és ezek hangzásából olvasták ki a papok az isten üzenetét.
29. sor:
* Révai lexikon
== Külső hivatkozások ==
{{
* [http://www.rpg.hu/iras/mutat.php?cid=2452 A görög jósdák]
* [http://www.kislexikon.hu/dodona.html Dodona (kislexikon)]
[[Kategória:Ókori Görögország]]
39. sor:
{{Link FA|de}}
{{Link FA|fr}}
[[en:Dodona]]
[[ca:Dodona]]
| |||