„Dörzshajtás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Részleges helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
[[Kép:Friction gear.png|thumb|150px|Egyszerű dörzshajtás]]
Kisebb [[teljesítmény]]ek egyik forgó [[tengely]]ről egy másikra '''dörzshajtás''' segítségével vihető át. Ennek legegyszerűbb módja, ha a két tengelyre egy-egy hengeres tárcsát erősítenek, majd palástjukat egymáshoz szorítva a [[súrlódás]] segítségével a forgó mozgás és a nyomaték átvihető a másik tengelyre.
== Módosítás ==
Ha a két dörzskereket egymáshoz '''N''' [[erő]]vel szorítják, a legnagyobb súrlódási erő (a megcsúszás határán):
:<math> F_s = \mu N \, </math>
lesz. Mivel megcsúszás nincs, a két kerék kerületi sebessége megegyezik:
9. sor:
ahol
:<math> v_u \, </math> a kerületi sebesség.
:<math> \omega \, </math> a [[szögsebesség]] és
:<math> r \, </math> az egyes dörzskerekek sugara. Innen a módosítás:
:<math> i = \frac {r_2}{r_1} = \frac {\omega_1}{\omega_2} = \frac {n_1}{n_2}</math>,
ahol
16. sor:
A forgatónyomatékok a kerületi erőből (a magcsúszás határáig):
:<math> F = \frac {M_1}{r_1} = \frac {M_2}{r_2} </math>,
ahol
:<math> M \, </math> a [[forgatónyomaték]].
== Alkalmazások ==
[[Kép:L-Reibraeder.png|thumb|300px|Fokozat nélkül változtatható áttételű dörzshajtások]]
Kis teljesítmények átvitelére gyakran alkalmazzák a dörzshajtást egyszerűségénél és olcsóságánál fogva. [[Lemezjátszó]]knál gyakran gumikerekes dörzstárcsa hajtja meg közvetlenül a lemezt hordozó tárcsát.
Dörzshajtással könnyű fokozatnélküli hajtóműveket készíteni. Az ábrán több ilyen hajtómű látható, mindegyik edzett [[acél]]ból készült dörzstárcsákat használ. Ezeket azért készítik nagy keménységű anyagokból, mert a megvalósított kivitelű hajtóművek dörzstárcsái csak egy meghatározott sugáron gördülnek le csúszásmentesen, azonban mindig van olyan részük, ahol folyamatos csúszás lép fel. Ilyen fokozatmentes sebességváltókat használtak régebben a papírgyártó gépsoroknál, textilgépek hajtásánál, de régebben és ma is beépítenek ilyen hajtóműveket gépkocsikba is.
A normális irányú erő megnövelése érdekében gyakran használnak ék alakú hornyokat. A dörzshajtás hátránya, hogy kisebb a [[hatásfok]]a, mint egy hasonló célokra készített fogaskerekes hajtóműnek. A hatásfok az alkalmazott anyagoktól is függ: sima tárcsás dörzshajtómű hatásfoka <math> \eta = 90... 93% </math>, melynél a veszteségeket elsősorban a nagy összeszorító erő miatti megnövekedett csapágysúrlódás okozza, ékhornyos kivitelnél az összeszorító erő kisebb ugyan, viszont a csúszás miatt a hatásfok mégis rosszabb: <math> \eta = 88...90% </math>. A dörzshajtás másik hátránya, hogy nem használható kinematikai hajtásoknál (például óraszerkezeteknél).
29. sor:
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.histomobile.com/dvd_histomobile/histomo/tech/90-2.asp Nissan Jatco "Extroid" CVT]
* [http://www.gjt.bme.hu/oktatas/segedletek/ Lévai Zoltán: ''Gépjárművek szerkezettana''.]
{{
== Irodalom ==
| |||