„Expresszionizmus” változatai közötti eltérés

 

A [[németország]]i expresszionista hullám tagjait inkább életfelfogásuk, érzéseik és hangulataik, semmint stílusuk vagy műveik hasonlósága kötötte össze. Az expresszionisták az általuk festett tárgy révén a modern ember beteges állapotait, szorongásait, félelmeit, elidegenedését fejezték ki. A természetet és környezetüket sokszor ellenségesnek és embertelennek érezték, ezért képeik színei gyakran súlyosak, nyersek és az emberi sorsot szimbolizálják.

Stílus szempontjából az expresszionistákra a nyugtalan ecsetvonások és a bátor, olykor meghökkentő színkezelés a jellemző. Példaképeik leggyakrabban a régebbi időkből a manierista [[El Greco]] vagy [[Francisco de Goya]] (1746-1828), aki sokszor súlyos színeivel, fény-árnyék kezelésével, s előre mutató érzelmileg is felfokozott vízióival megragadta az expresszionisták figyelmét is, gondoljunk ''A Kolosszus'' című [[1808]]-ban készült olajfestményére, Bonaparte Napóleon császár diktatúrájának pusztító hatása Európára, ezt mutatja be. A közeli múltból [[Honoré Daumier]] gazdag életműve, amely természeténél fogva az emberi érzelmek kifejezését szolgálta, hatott az expresszionistákra, de a közeli múltból még [[Paul Gauguin|Gauguin]], [[Vincent van Gogh|Van Gogh]], [[Henri Toulouse-Lautrec]], majd a kortárs [[Lovis Corinth]]. Nem véletlen, hogy Gauguin, Van Gogh számos festményét a művészettörténészek egy része már nem impresszionistának vagy posztimpresszionistának tekinti, hanem expresszionistának. Legközelebb [[Emil Nolde]] áll hozzájuk, aki rövid ideig (kb. másfél évig) csatlakozott a Die Brücke csoporthoz, [[1904]] táján, Van Gogh és Gauguin képeivel való találkozást követően a színre, mint kifejezőeszközre kezdett koncentrálni. Ezt mondta: ''"Minden színnek lelke van, mely engem boldogít."'' Van Gogh-hoz hasonlóan ő is a színt egy élőlénynek tekintette, mely befolyásolhatja és kifejezheti az ember érzelmeit. [[Emil Nolde]] színei tisztaságukat és intenzitásukat tekintve fauvisták, de alkalmazásuk célja más. Az expresszionistáknál a szín a láthatatlan belső tartalom szimbóluma. Az expresszionizmusban az egyén és a kor általános nyugtalansága jut kifejezésre.<ref>Paul Fechter i.m.</ref>

 

 

== Külső hivatkozások ==

* [http://www.ibiblio.org/wm/paint/auth/munch/ Edward Munch, WebMuseum, Paris]

* [http://epa.oszk.hu/00000/00022/00378/11562.htm Eleink brutális naturalistaként jellemzik Lovis Corinth (1858-1925)]

{{Link FA|lv}}

{{Link FA|ca}}

[[en:Expressionism]]

[[af:Ekspressionisme]]