„Ivart meghatározó rendszer” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: ht:Kwomozòm seksyèl |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
Az '''ivart meghatározó rendszer''' olyan [[biológia]]i rendszer, ami egy [[élőlény]] fejlődése során meghatározza annak [[biológiai nem]]ét, azaz ivarát. Csaknem az összes ivaros szervezet két nemhez, a [[hím]]hez vagy a [[nőstény]]hez tartozik. A legtöbb ivaros szervezetnél a nemi meghatározottság genetika: a hímeknek és a nőstényeknek más [[allél]]eik, vagy akár más [[gén]]jeik vannak, amik meghatározzák szexuális morfológiájukat. [[Állatok]] esetében gyakran [[kromoszóma|kromoszomális]] eltérések is vannak. Más esetekben az élőlény nemét környezeti hatások (pl. [[hőmérséklet]]) vagy szociális változók (pl. a szervezet mérete a [[populáció]] többi tagjához képest) határozzák meg. Néhány ilyen rendszer működését még nem sikerült megfejteni.
== Kromoszomális meghatárottság ==
=== XX/XY nemi kromoszómák ===
{{
A '''ivart meghatározó XX/XY rendszer''' az egyik legismertebb ilyen rendszer, mivel ez működik az [[ember]]ben és a legtöbb [[emlősök|emlősállatban]] is. Az XY-rendszerben a nőstényeknek két azonos fajtájú [[Gonoszóma|gonoszómája]] van (XX), a hímeknek pedig két különböző (XY). Egyes fajoknál, így az embernél is az [[Y kromoszóma|Y kromoszómán]] található [[SRY]] gén határozza meg az egyed hím mivoltát, másoknál (mint például az [[ecetmuslica]] ''(Drosophila melanogaster)'' esetében) a kettős [[X kromoszóma]] jelenléte határozza meg, hogy az egyed nősténnyé fejlődjön.
=== XX/X0 nemi kromoszómák ===
{{
Az XY-rendszer ezen variánsában a nőstényeknek két nemi kromoszómájuk van (XX), a hímeknek pedig csak egy (X0). A „0” a második [[gonoszóma]] hiányát jelképezi. Ez a rendszer határozza meg egyes [[ízeltlábúak]] nemét, köztük a [[tücskök]]ét, [[szöcskék]]ét és a [[csótányok]]ét ''(Blattodea'' nem).
13. sor:
=== ZZ/ZW nemi kromoszómák ===
{{
A '''ivart meghatározó ZZ/ZW rendszer''', ami a [[madarak]]ban, egyes [[ízeltlábúak]]ban és más élőlényekben is előfordul, az XY-rendszerhez képest fordítva működik: a nőstényeknek van két különböző [[Gonoszóma|gonomoszómája]] (ZW), a hímeknek pedig azonos (ZZ).
A madaraknál nem találtak példát dupla W kromoszómára (ZWW), sem egyedülálló Z-re (Z0). A [[lepkék]] ''(Lepidoptera)'' esetében Z0, ZZW és ZZWW nőstényeket is találhatunk.
A madarak ZW kromoszómáinak területe az emlősökben [[autoszomális]], és viszont; így feltehető, hogy a ZW és XY kromoszómapárok a közös ős más-más kromoszómáiból származtak. Egy 2004-es, a [[Nature]]-ben megjelent tanulmány szerint (Frank Grützner és tsai., ''Nature''; {{doi|10.1038/nature03021}}) a két rendszer mégis összefügghet. Grützner írása szerint a [[kacsacsőrű emlős]]nek tíz kromoszómája határozza meg a nemiségét, ahol a kromoszómák a hím [[meiózis]]a során többértékű láncot formálnak, ami XXXXX és YYYYY spermára válik szét, ahol az XY-nak megfelelő kromoszómák a lánc egyik végére, a ZW-nek megfelelők a másik végére rendeződnek.
=== Haplo-diploid rendszer ===
{{
A [[Ploidia#Haplodiploidia|haplodiploidia]] a [[hártyásszárnyúak]] ''(Hymenoptera)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]] tartozó [[ízeltlábúak]]nál, mint például a [[méhek]]nél és [[hangyák]]nál fordul elő. Itt a megtermékenyítetlen petékből [[haploid]] egyedek fejlődnek, ezek a hímek (herék). A [[diploid]] egyedek általában [[nőstény]]ek, vagy steril [[hím]]ek. Így, ha a [[Méh (rovar)|méhkirálynőt]] megtermékenyíti egy here, nőstény utódainak génállománya 75%-ban egyezik meg, nem 50%-ban, mint az XY és ZW rendszereknél. Ezt a tényt fontosnak tekintik az [[euszociális]] (államalkotó) rovarok kifejlődésénél, mivel növeli a [[rokonszelekció]] (kin selection) fontosságát.
== Nem genetikus ivart meghatározó rendszerek ==
Sok más, egzotikus ivart meghatározó rendszer létezik. Egyes [[Hüllők|hüllő]]fajoknál, például az [[alligátorok]]nál, egyes [[teknősök|teknős]]öknél és a [[hidasgyíkfélék]]nél (tuatara) az egyed ivarát az határozza meg, hogy milyen hőmérsékleten keltették a tojását. Más fajok, például egyes [[csigák]] ivara változni képes: a kifejlett egyed először hím, később nősténnyé válik. A trópusi tengerekben élő [[bohóchal]] ''(Amphiprioninae'' alcsalád) populációiban a csoport domináns egyede nősténnyé alakul, míg a többiek hímek maradnak.
37. sor:
* [[kacsacsőrű emlős]]
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.genetics.unimelb.edu.au/Martin/sexdt.html The Unusual Sex Determination System of Chironomus]
* [http://coloherp.org/cb-news/cbn-0009/TurtleSex.html The Enigma of Sex Determination in Reptiles]
44. sor:
* [http://cas.bellarmine.edu/tietjen/Ecology/y_chromosome_as_a_battle_ground_.htm The Y chromosome as a battleground for sexual selection]
== Referenciák ==
* (2004) [http://dx.doi.org/10.1371/journal.pbio.0030028 Evolution of Sex Chromosomes: The Case of the White Campion.]
* (2006) [http://intl.pnas.org/cgi/content/full/103/48/18031 Multiple independent origins of sex chromosomes in amniotes.]
== Források ==
* {{Fordítás|en|Sex-determination system|oldid=152237009}}
| |||