„Kusita Királyság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: no:Kongedømmet Kusj |
a kisebb formai javítások |
||
21. sor:
A 3. kataraktától északra, a Dal katarakta és a 2. katarakta közötti, szinte teljesen terméketlen, sziklás Batn el-Hagar vidékig terjedő, Szedeinga központú régió kusita kori történetéről ma még kevés ismeret áll rendelkezésre.
A 2. kataraktától északra fekvő Alsó-Núbia történetének megrajzoláshoz az [[Asszuáni-gát]]akhoz kapcsolódó leletmentések miatt jóval több információval rendelkezünk. Sajnálatos módon a lelőhelyek jelentős részét az 1960-as évek óta nem publikálták, valamint az egyik legfontosabb központ, Farasz korai rétegeit nem tárták fel sohasem. A ma már víz alá merült vidéket a kusita királyoknak a késő napatai kori uralom után, a Kr. e. 3–2. század fordulóján, a nagy felső-egyiptomi felkelés idején sikerült teljesen elfoglalniuk.
A [[Farasz]] környékét leszámítva viszonylag gyenge mezőgazdasági adottságú terület jelentőségét elsősorban az Egyiptomba vezető kereskedelmi utak, valamint a Keleti-sivatag aranybányáinak közelsége adta meg. A régészeti adatok arra utalnak, hogy a núbiai uralkodók az ezt követő évszázadban jelentős erőforrásokat mozgósítottak a korábban elsősorban félnomád lakosság által lakott terület betelepítésre és integrálásra.
40. sor:
=== A [[XXV. dinasztia]] (Kr. e. Kr. e. 746 – 664 (656)) ===
[[Napata]] környékének uralkodói a [[I. e. 1. évezred|Kr. e. 8. század]] első felére új, erős bennszülött királyságot hoztak létre. A királyság uralkodói Kr. e. 743 körül kiterjesztették uralmukat Egyiptomra is, és mintegy 80 évig núbiai fáraók ültek Egyiptom trónján. Az észak–déli irányban több mint 1600 km kiterjedésű birodalom óriási gazdasági és kulturális fellendülés kora volt Núbia számára. A Nílus mentén minden jelentősebb városban kő- és [[agyag]]tégla templomok, királyi paloták és nagy kereskedelmi raktárak épültek.
Az egyiptomi nyelvben jártas núbiai papság [[Egyiptomi írás|hieroglif]] feliratokban örökítette meg az uralkodók tetteit, ugyanakkor az egyiptomi és afrikai formák, hagyományok ötvözéséből lassan új, saját művészeti nyelv született. A kusita kultúra önálló jellege tovább erősödött, miután Napata uralkodóit az [[Asszír Birodalom|asszír]] seregek, majd a felemelkedő [[Szaiszi kor|szaiszi uralkodók]] ([[XXVI. dinasztia]]) seregei Kr. e. 664 után fokozatosan kiszorították Egyiptomból. A XXV. dinasztia fáraói és utódaik, valamint a királyi család előkelői a 4. [[katarakta]] közelében található Napata környékén temetkeztek, festett, szent szövegekkel ellátott sírkamráik fölé [[piramis]]ok épültek.
52. sor:
=== Meroitikus kor (Kr. e. 270 k. – Kr. u. 350 k.) ===
{{
[[Kép:Naqa-Nubia.jpg|left|thumb|300px|Meroitikus kori kioszk Naqában (Kr. u. 1. század)]]
92. sor:
{{Link FA|de}}
[[en:Kingdom of Kush]]
[[ar:كوش بن حام]]
| |||