„Labdarúgó” változatai közötti eltérés

A '''labdarúgó''' a [[labdarúgás]] csapatsportban szereplő játékosok összefoglaló neve. Egy csapatban legfeljebb tizenegy játékos lehet egyszerre a pályán: egy kapus és 10 mezőnyjátékos.

[[Fájl:Boca diego retro.jpg|right|thumb|290px|[[Diego Armando Maradona]] labdarúgó művész]]

 

Rossz csere esetén – ha többen vannak, mint tizenegyen az egyik csapatban – a vétkező csapatból nem állítható ki senki, de a figyelmeztetés után a szabályi előírás alapján a rendet a játékvezetőnek helyre kell állítania. Hét játékosnál kevesebb egyik csapatban sem lehet a pályán. Tehát, ha sérülések, vagy kiállítások miatt az egyik csapatból öt játékos hiányzik, a találkozót 5 perces várakozás után be kell szüntetni. Egy mérkőzés elvileg elkezdhető akkor is, ha valamelyik csapat nem tud játékba küldeni 11 játékost, azonban erre - alacsonyabb osztályok kivételével - nemigen akad példa.

A játékosokat a kezdőcsapatban általában 1-től 11-ig számozzák. A számokat jól láthatóan kell feltüntetni a mez hátán. Az elmúlt évtizedekben – főleg a nemzetközi bajnokságokon – a nadrágon is szerepel a szám. A számozás első sorban a játékvezető, illetve a sajtó munkájában, a televízió riporter közvetítésénél az azonosító munkában ad nagy segítséget. A hagyományok szerint a kapus kapta az 1-es mezt, a védők 2-től 4-ig, a fedezetek az 5-öst és a 6-ost, a csatárok pedig 7-től 11-ig. A klasszikus formációk felbomlása után felborult ez a számozási rendszer is, így egy játékos 1-től 99-ig bármely számot viselheti. Nagy nemzetközi tornákon és számos nemzeti bajnokságban bevezették, hogy a játékosok a nevüket is viseljék a mezük hátán. A számokat 1 és 22, vagy 23 közé korlátozzák.

 

 

* A posztok közötti legalapvetőbb felosztás a [[labdarúgókapus]] és a mezőnyjátékosok közötti.

 

* A labdarúgókapus feladata a másik csapat gólszerzésének megakadályozása. Ennek érdekében az alábbi többletjogosítványai vannak a mezőnyjátékosokkal szemben:

** [[1871]] óta kézzel is megfoghatja a labdát, de csak a saját 16-osán belül. (1871-től [[1913]]-ig a kapus a saját térfelén végig megfoghatta a labdát.) [[1901]] óta lehet támadni a kapust az "öt és feles"-en belül.

 

 

A mezőnyjátékosok posztjainak csoportosítása és az egyes posztok elnevezései történetileg változók. Az alapvető csoportosítás a mai védők - középpályások - támadók felosztásnak mindig megfelel.

* Az egyes csoportok neve egyre inkább a ma általános elnevezésre (védők, középpályások, támadók) változott, miután további számos kombináció jött létre az egyes csapatok játékrendjére. Az egykori középhátvéd helyett emberfogásra nem kötelezett, szabad feladatkörű poszt lett a söprögető (olaszul ''libero'', vagyis szabad poszt). A söprögetővel felálló csapat játékrendjét általában úgy jelölik, hogy a söprögető a védők mögé (itt: elé) kerül, például 1-4-2-3, 1-3-3-3, 1-3-4-2 stb.)

* A fedezet kifejezés helyett használt középpályás a csapat felállása szerint 3, 4 vagy akár 5 játékos pozíciójának a neve lehet.

 

 

Más néven: center

CENTRUM=középpont, innen jött az elnevezés.

 

 

 

* [[Labdarúgás]]