„Mikrokozmosz” változatai közötti eltérés

A '''Mikrokozmosz''' ([[Sz]]. 107, [[BB]] 105) [[Bartók Béla]] 6 kötetes, 153 progresszív darabot tartalmazó műve [[zongora|zongorára]], amelyet [[1926]] és [[1939]] között készített. A progresszivitás annyit tesz, hogy a teljesen kezdőknek szóló etűdöktől kezdve egész virtuóz darabok is megtalálhatóak. Mára a zongoraoktatás szerves része lett, és Bartók leírása szerint „ez a mű azoknak a zenei és technikai problémáknak a szintézisére próbál megoldást nyújtani, amelyek az eddigi zongoraművekben nem oldódtak meg”.

 

Az első két kötetet fiának, Péternek ajánlotta, míg az utolsó kettő koncertdarabokat tartalmaz. Amerikai utazása – kivándorlása – előtt Bartók a következőket mondotta a Magyar Nemzet számára adott nyilatkozatában: „A Mikrokozmosz egyik darabja már az 1926-ban megjelent Kilenc kis zongoradarab tizedikjének készült, de onnan valahogyan kimaradt. Már akkor foglalkoztam azzal a gondolattal, hogy kezdeti tanítás számára egészen könnyű zongoramuzsikát írjak. Igazából csak 1932 nyarán láttam munkához; akkor kb. 40 darab készült, 1933–34-ben megint vagy 40 és az utána következő években is még vagy húsz. Míg végül száz és egynéhány volt együtt 1938-ban. De még mindig mutatkoztak hiányok. Ezeket tavaly pótoltam; így többek között az I. füzet első fele ekkor készült. Az anyag gyakorlati kipróbálására kitűnő házi alkalom kínálkozott. 1933-ban kisfiam, Péter nagyon kért, taníttassuk zongorázni. Gondoltam egy nagyot és merészet – és magam fogtam hozzá ehhez a számomra kissé szokatlan feladathoz. Ének- és technikai gyakorlatokon kívül csakis Mikrokozmosz-muzsikát kapott a gyerek; remélem, hasznára vált, de azt is bevallhatom, hogy én is sokat tanultam ebből a kísérletből…”

 

153 rövid zongoradarab keletkezésének körülményeiről és céljáról ad számot ez a nyilatkozat: [[Johann Sebastian Bach]] óta a zongorairodalom legcsodálatosabb gyakorlati kézikönyvének megalkotásáról. Az analógia nem csupán a külső vonatkozásokra – a fiát tanító apa körültekintő pedagógiai gondosságára, a hangszer virtuózának a tanulás fokozatosságát szem előtt tartó alaposságára, technika és zeneiség elválaszthatatlan egységének hirdetésére – érvényes, hanem a mű zenetörténeti jelentőségére: egy korszak zenei nyelvét megismertető, összefoglaló értékére és az egyes darabokat a zeneszerző életművéhez fűző, stílusát megvilágító kulcsfontosságára is. A gyermek, aki „ének- és technikai gyakorlatokon kívül csakis Mikrokozmosz-muzsikát kapott” tanuló évei során, nem csak a zongorajáték manuális és muzikális követelményeivel kész megbirkózni, de anyanyelvi biztonsággal igazodik el az új zenében általában és Bartók műveiben különösen. A Mikrokozmosz darabjai nem ''etűdök'', a zenei értelmezést tanítják és nem kézügyességet, megtanítanak elemzőn hallani és érteni olyan jelenségeket, amelyeket a [[klasszikus]]-[[romantikus]] zongoraiskolák még nem ismerhettek: az ellenpont különféle módozatai mellett példákat mutatnak a [[bitonalitás]]ra, az aszimmetrikus [[ritmus]]okra, a [[20. század]] zenéjében használatos [[kvart]]-akkordokra, [[hangfürt]]ökre, egészhangú skálára, valamint a népzene dallamkincsének, ritmikájának, szerkezetének stíluselemként való felhasználására.

 

<ol>

<li>''Hat unisono dallam''

<li>''Tánc kánonformában''. A tánc – természetesen – magyar népi tánc.</li>

<li>''Dór hangsor''</li>

<li>''Frig hangsor''</li>

<li>''Korál''</li>

</ol>

 

<ol start="37">

<li>''Líd hangsor''. Imitációs szólamvezetés.

</ol>

 

<ol start="67">

<li>''Tercekhez egy harmadik szólam''

</ol>

 

<ol start="97">

<li>''Notturno''

</ol>

 

<ol start="122">

<li>''Akkordok egyszerre és egymás ellen''

</ol>

 

<ol start="140">

<li>''Szabad változatok''. Nagy- és kisszekundok egyszerre és egymás után.</li>

<li>''Ostinato''. [[Allegro barbaro]] típusú darab.</li>

<li>''Induló''. Lényegében ez is ostinato technikára épült.</li>

<li>Hat tánc bolgár ritmusban (1) </li>A darab első felén skálamenet-ostinato vonul végig, fölötte szenvedélyes táncdallam szól. A második részben megszűnik az ostinato, a kifejezés szabadabbá, kötetlenebbé válik, tetőzik a dallam kifejezése is. A kódaszerű befejezésben ismét felhangzik a skálamenet, ezúttal ellentétes – lefelé haladó – irányban, a jobb kéz erőteljes oktáváin.

<li>Hat tánc bolgár ritmusban (2) </li>Ritmikus bevezetése ritornellként tér vissza a darab egyes szakaszai között. Az első részben a dallam szaggatott, a másodikban skálaszerű, kiegyenlített menetű. A bevezetés és a ritornellek ritmusképlete zárja le a művet.

</ol>

 

* [http://www.fidelio.hu/hvkcikk.asp?id=451&k=4 Pándi Marianne tanulmánya a fielio.hu-n]