„Népi műemlékegyüttes (Szalafő-Pityerszer)” változatai közötti eltérés

[[Kép:Szalafő Pityerszer.jpg|350px|jobbra|bélyegkép|Őrségi skanzen Pityerszeren.]]

[[Szalafő]] az [[Őrség]] központjától [[Őriszentpéter]]től 8&nbsp;km-re északnyugatra fekvő múzeumfalu. A legarchaikusabb őrségi település. Nyolc, egymástól távol eső [[szeres település|szer]]ből áll. Ezek legszebbikre a '''Pityerszer''', ahol eredeti helyén, [[falumúzeum]] formájában láthatóak a [[népi építészet]] szép emlékei. Kerített ház,<ref>E vidéken sok helyütt találkozni ún. kerített házakkal, udvarokkal. Ezeknél a lakó és a gazdasági épületek négyszöge fogja közre az udvart. Ez nem magyar sajátosság, tőlünk északra az osztrákoknál is megtalálható.</ref> emeletes [[kástu]],<ref>[[szín (gazdaság)|szín]], [[présház]], [[kamra]] egy kétszintes épületben</ref> kontyos ház. Mindez páratlan látvány az ide látogatóknak.

 

== A szeres településforma, kialakulása és fejlődése ==

[[Magyarország]]on az [[Őrség]] az egyetlen tájegység, melynek területén a lakosság a [[honfoglalás]] óta egy helyben él. Ez a terület szinte lakatlan, hatalmas erdőterület volt. A határőrvidék ezen része még a [[középkor]]ban is a gyepűvonalhoz tartozott. Az őrállók, mint a király népei saját [[fegyver]]eikkel védték a nyugati határt. A [[17. század]] közepén - a tiltakozásuk ellenére - [[jobbágy]]sorba kényszerítették őket. Két évszázadon keresztül küzdöttek az eredeti kiváltságaik visszaszerzéséért, de véglegesen csak az [[1848]]-as [[jobbágyfelszabadítás]] hozott eredményt.

 

A szobás-konyhás, kamrás, boronafalú, zsúpfedeles lakóház a [[19. század]]ban épült. Ollólábas, [[szelemen]]es tetőszerkezetű és csonkakontyos deszkaoromzattal hátul lekontyolt ház volt az [[1870]]-es évekig. A mostani cseréptetős istállós, pajta helyén kamra, pajta, ólak helyezkedtek el. A jelenlegi cseréptetős ól helyén pedig marhaistálló volt. Ezt a zártságot a későbbiekben a gazdasági épületek egyes helyiségeinek lebontásával megszüntették. A kémény nélküli füstkonyhát csak az [[1910]]-es évek elején alakították át mászókéményes tüzelőberendezéssé. A lakóház helyiségeinek ajtaja a [[tornác]]ról nyíilik.

 

A porta legértékesebb épülete: az emeletes kástu.''

 

 

Az emeletes kástu mellett kertelt vítgyüjtő '''tóka''' található. E porta tartozéka a pajta amely a [[20. század]] elején épült. Az egyszerű pajta hosszanti oldalain, egy-egy kétszárnyú kapu tette lehetővé a [[szekér|szekerek]] átjárását. A kástu felőli kiskapu mellett személybejáróként szolgáló kis ajtó is látható.

 

[[Kép:Pityerszer2.jpg|280px|balra|bélyegkép|]]

A [[népi építészet]] szempontjából a [[porta]] legérdekesebb épülete a ''három oldalról kerített ház''. A [[19. század]] elején épült keresztvéges boronafalakkal, ollólábas, szelemenes tetőszerkezettel, [[zsúp]]fedéssel. A szoba és az istállói homlokzaton csonkakontyos, nyitott oromzattal. A padlástérben a nyitott oromzatnál fonott [[mézelő méh|méh]][[kas]], a szelemenre akasztott deszkából összeszegezett 2 db fütölthústartó ( a húsaggatu). Az udvar egyik oldalán szoba, konyha, [[kamra]] és [[pajta]], a hátulsó részen két [[ól]] és egy [[istálló]] található. Az istálló mellett favágószín található. Az épület U alakban egy belső udvart zár körül, amely egykor [[trágya]]domb volt. Régebben a negyedik oldal is zárt volt és itt egy zsúpfedeles nagy kapu volt.

Az istállók és az ólak kivételével minden helyiség földes padozatú, ami arra utal, hogy az őrségi ember az állatait, szinte jobban védte, gondozta mint önmagát. Ez abban is nyomon követhető, hogy a gazdasági épületeket előbb korszerűsítette, mint a lakóházakat. A 3-as számú ház bejárata illetve egykori kapuja előtt egy fazsindellyel fedett, földszintes [[kástu]] helyezkedik el., amely fontos és féltett tartozéka volt a háznak. Ebben helyezték el a család életbiztonságára szolgáló [[élelmiszer]]eket és az újratermelést biztosít vető[[mag]]vakat.

 

[[Kép:Zárt udvar.jpg|250px|jobbra|bélyegkép|Zárt udvar a Pityerszeren. (Néhány épületet már lebontottak, ezért látszik nyítottnak a tér.)]]

 

Ez a lakóház is óllólábas, szelemenes tetőszerkezetű, elől csonkakontyos nyitott oromzattal, hátul lekontyolt, zsúpfedeles [[sár]]ozott zsúppal. Alaprajza: szoba, konyha és [[kamra]]. A helyiségek bejárata itt is a tornácról nyílik. [[1914]]-ig ez is kémény nélküli füstöskonyhás ház volt, a szoba felőli oldalon beépített fekvőkemencével, előtte tüzelőpadkával, ahonnan a szobai cserépkályhát is fűtötték. A régi kemence helyére mászókéményes tüzelőberendezést építettek, a szobai cserépkályhát lebontották. A ház berendezése a [[20. század]] első évtizedeinek állapotát tükrőzik.

Az adatok szerint évente közel 50-60 ezer ember keresi fel a pityerszeri népi műemlékegyüttest.

 

 

{{források}}

 

* dr. Árky István: Magyarország (Budapest, 1976) 545. o. ISBN 963 243015 8

* Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára (40) Bárdosi János:Szalafő-Pityerszer Népi műemlékegyüttes ISBN 963-554-510-X

* Tóth János: Az őrségek népi építészete - Bp. 1975. Műszaki K. - ISBN 963 10 0478

 

 

[[Kategória:Őrség]]