„Óriásbolygó” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Gas giants and the Sun (1 px = 1000 km).jpg|bélyegkép|jobbra|A Naprendszer négy óriásbolygója összehasonlítva a Nappal]]

 

 

A más [[csillag]]ok körül felfedezett [[exobolygó]]kra is alkalmazzák a megnevezést, azonban ha a csillagot kísérő [[égitest]] tömege nagyobb 13 Jupiter-tömegnél, akkor [[barna törpe|barna törpéről]], azaz [[csillag]]ról beszélünk.

== Naprendszerünk óriásbolygói ==

=== Jupiter ===

A Jupiter óriási, csaknem kizárólag [[hidrogén]]ből és [[hélium]]ból álló gázgömb. Tömege majdnem két és félszer nagyobb az összes többi bolygó együttes tömegénél. Nincs szilárd felszíne, gázokból álló légköre befelé egyre jobban sűrűsödik, majd fokozatosan [[folyékony halmazállapot]]ba megy át, és csak a belseje szilárd. Érdekes tulajdonsága, hogy lényegesen több energiát sugároz ki magából, mint amennyit a [[Nap]]tól kap.

 

=== Szaturnusz ===

A [[Szaturnusz]] nagyon hasonló a Jupiterhez, szinte teljesen hidrogénből és héliumból álló gázgömb. A bolygók közül a Szaturnusz a legritkább, az átlagsűrűsége még a vízénél is kisebb, 0,71 g/cm3. Légköre melegebb, mint a naptávolságból adódó egyensúlyi hőmérséklet, így itt is több a kisugárzott energia, mint amennyi a Napból érkezik.

 

=== Uránusz ===

Az [[Uránusz]] szintén óriásbolygó, habár jóval kisebb, mint a Jupiter és a Szaturnusz, de az átmérője még mindig négyszer akkora, mint a Földünké. Kékes légköre elég egyhangúnak tűnt a [[Voyager–2]] képein, az újonnan készített űrtávcsöves felvételek is csupán egy-két felhőfoszlányt mutattak rajta. A bolygó jellegzetes kék színét a légkörben található [[metán]] okozza. Szerkezete az eddigi gázbolygókétól eltérő, mivel a belsejében lévő, viszonylag kicsi kőzetmagot egy (víz, [[ammónia]], metán keverékéből álló) köpeny veszi körül, és a bolygót főként hidrogén és hélium légkör övezi, metánnal vegyítve.

 

=== Neptunusz ===

A [[Neptunusz]] is gázbolygó és négyszer nagyobb, mint a Föld. Rendkívül távol kering a Naptól, melyet a felfedezése óta még egyszer sem került meg, ehhez százhatvanöt földi évre van szüksége. Az Uránuszhoz hasonlóan ez az égitest is viszonylag kicsi kőzetmaggal rendelkezik, melyet víz, ammónia, valamint metán keverékéből álló "óceán" burkol. Légkörét nagyrészt hidrogén alkotja, kevés héliummal és metánnal elegyítve. Sűrűsége valamivel nagyobb, mint az Uránuszé.

 

 

{{DEFAULTSORT:Oriasbolygo}}

[[Kategória:Naprendszer]]

[[Kategória:Planetológia]]