„Paleohispániai nyelvek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: an:Luenga paleohispanica |
a kisebb formai javítások |
||
2. sor:
A '''paleohispániai''', '''paleohispán''' vagy '''prehispán nyelvek''' (a [[Görög nyelv|görög]] παλαιός [palaiósz], ’régi’, és a [[Latin nyelv|latin]] ''Hispania'', [[Római Birodalom|római]] tartomány nevének összetételéből; [[Spanyol nyelv|spanyolul]] ''lenguas paleohispánicas)'' azok az [[ókor]]i – kevésbé vagy egyáltalán nem ismert – nyelvek, amelyeket a [[Pireneusi-félsziget]] területén a [[rómaiak]] hódítása előtti időkben beszéltek. Egyezményes elnevezés, amely őshonos nyelveket feltételez, bár megjegyzendő, hogy közülük az [[Indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópainak]] bizonyult nyelvek a szó szoros értelmében nyilvánvalóan nem lehettek őshonosak e területen. Természetesen nem számítjuk ide a jól ismert [[Föníciai nyelv|föníciai]] és [[görög nyelv|görög]] nyelveket sem, amelyeket szintén használtak elszórtan a déli területeken, de eredetük köztudottan a félszigeten kívüli.
== Történeti áttekintés ==
A prehispán nyelvekről nem sok információ maradt fent. Létezésük ténye viszonylag kevés számú feliratból és helységnévből ismert, a többségük római források közvetítésével maradt ránk, akik [[Kr. e. 218]]. [[augusztus]]ban érkeztek először a félszigetre. A már említett föníciain és görögön kívül összesen négy nyelvet dokumentáltak, bár ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden kétséget kizáróan csak ezt a négy nyelvet beszélték a római kor előtti [[Hispánia|Hispániában]]. További problémát okoz, hogy még a dokumentált nyelvekről sem áll rendelkezésre elegendő adat annak pontos megállapítására, hogy e nyelveket valójában mekkora területen beszélték és milyen rokonsági viszonyban álltak egymással, illetve más nyelvekkel.
9. sor:
Egy dolog azonban vitathatatlan: a félsziget nyelvészeti szempontból ''[[Indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai]],'' valamint ''nem indoeurópai'' részre osztható; az előbbi nyelveket főként a nyugati, északnyugati és középső, az utóbbiakat a keleti és déli részeken (a [[Földközi-tenger]] partvidékén, beleértve a [[Baleár-szigetek]]et), illetve északon a [[Pireneusok]] és az [[Ebro]] völgye környékén beszélhették. Feltételezhető továbbá, hogy az indoeurópai népek (kelták) érkezése előtt az egész félszigeten – a baszkhoz hasonló, talán vele rokon – nem indoeurópai nyelveket beszéltek.<ref>Ezt a feltételezést támasztaná alá néhány, a baszkkal közös szó létezése a félsziget valamennyi újlatin nyelvében olyan területeken is, ahol a rómaiak érkezése előtt már kelta dialektusokat beszékltek.</ref>
== A dokumentált nyelvek ==
[[Kép:Mapa llengües paleohispàniques-cast.jpg|bélyegkép|300px|A dokumentált paleohispániai nyelveknek a talált feliratok és helynevek alapján rekonstruált elterjedési területei]]
A feliratok alapján eddig négy paleohispán nyelvet azonosítottak, ezek – a [[Baszk nyelv|baszkot]] nem számítva – a következők:
* [[Ibér nyelv|ibér]],
* [[Keltibér nyelv|keltibér]],
* [[Luzitán nyelv|luzitán]], valamint
* [[Tartesszoszi nyelv|tartesszoszi]] (turdetán).
Az egyes nyelvek részletes ismertetése a külön szócikkeikben található; az alábbiakban rövid összefoglalás olvasható a velük kapcsolatos jelenlegi ismereteinkről.
=== Ibér ===
{{
A paleohispán nyelvek között a legjobban dokumentált ''ibér'' ismeretlen eredetű [[agglutináló nyelv]] – vagy nyelv(járás)csoport – volt, amely számos hasonló vonást mutatott a [[Baszk nyelv|baszkkal]]; e két nyelv egymáshoz való viszonya azonban máig nyitott kérdés. A feliratokból ismert ibér szavak jelentése megfejtetlen. A nyelvterület azonban nem csak az Ibériai-félszigetet foglalta magába, hanem valószínűleg [[Franciaország]] déli részén, valamint a mediterrán szigeteken is beszélték.
=== Keltibér és luzitán ===
{{
A ''keltibér'' és a ''luzitán'' indoeurópai nyelvek voltak. Az előbbi egyértelműen archaikus [[Kelta nyelvek|ókelta]] nyelv, az utóbbi besorolása viszont a nyelvcsaládon belül bizonytalan, bár voltak, akik szintén ősi kelta vagy ahhoz közel álló nyelvnek tartották (alapvetően az különbözteti meg a kelta nyelvektől, hogy megőrizte az alapnyelvi ''p-'' hangot).
=== Tartesszoszi (turdetán) ===
{{
A ''tartesszoszi'' konvencionális elnevezés, [[Hérodotosz]]ra vezethető vissza, aki erős és gazdag „[[Tartesszosz]] királyság”-ról számol be a [[Kr. e. 6. század]]i [[Guadalquivir]] torkolatában, azonban e nyelvemlékeknek a valódi királysággal való összefüggése nem bizonyított. [[Sztrabón]], a görög [[földrajz]]tudós szerint a „turdetánok” (a rómaiak a területet Turdetániának nevezték, bár valószínű, hogy mindkét név ugyanabból a szóból származik) nyelve a félsziget összes többi népének nyelvétől különbözött, és „ők voltak a legműveltebb ibérek”. A feliratokat máig nem sikerült megfejteni, így valójában e nyelvről (vagy nyelvekről) semmi biztosat nem tudni; talán az ibérrel állhatott rokonságban.
== Egyéb nyelvek ==
[[Kép:Botorrita 1.jpg|300px|left]]
Mint az előzőekből kiderül, lehetetlen teljesen pontosan és minden kétséget kizáróan feltérképezni az [[Ibériai-félsziget]] római kor előtti nyelvi helyzetét, ebből következően természetesen nem zárható ki, hogy a viszonylag jól dokumentáltakon túl egyéb nyelvek, nyelvjárások is léteztek – sőt, egészen biztos, hogy így volt, hiszen ebbe a körbe tartozik a már többször említett [[Baszk nyelv|baszk]] is.
Valószínűsíthető, hogy a [[keltibér nyelv]]ű feliratok területein kívül más kelta dialektusokat is használtak, ez főként az északnyugati területekre nézve vehető teljesen biztosra. Ugyanakkor nehéz behatárolni, hogy ezek mennyire voltak elkülönült dialektusok, mivel a feliratokban éppúgy találhatóak archaikus nyelvi vonások, mint újítások, egyértelmű eloszlás nélkül. Összefoglalóan e nyelvváltozatokat ''hispániai keltának'' vagy ''hispano-keltának'' nevezik, és az is elképzelhető, hogy maga a ''keltibér nyelv'' is csak egy nyelvjárása volt egy, a félsziget jóval nagyobb területén beszélt hispániai kelta nyelvnek. [[Kantábria]] területéről például egyértelműen azonosítható kelta jellegű újító vonás a [[magánhangzó]]k közötti zöngétlen zárhangok zöngésülésének tendenciája (vö. a [[Spanyol nyelv|kasztíliai spanyol]] [[A spanyol nyelv hangtana|hangtani sajátosságaival]], amely Kantábria környékén keletkezett).
40. sor:
Különösképpen komplexnek bizonyul az északi területek, főként az [[Ebro]] folyó feletti részek nyelvi helyzete, ahol egyaránt találtak ibér, keltibér és baszk–aquitaniai jellegű – latinizált – feliratokat. Jóllehet, a kelta és indoeurópai feliratokat nem nehéz megkülönböztetni a baszk–aquitaniai jellegűektől (a történelmi tények és helynevek alapján elfogadott feltételezés, hogy az ókori [[Aquitánia|Aquitániában]] beszélt nyelv baszk nyelvjárás lehetett, esetleg azonos az óbaszkkal), azonban nincs így az ibér jellegűekkel: találtak ugyanis néhányat (pl. <small>OSCA</small> < ''bolśkan'', a mai ''Huesca)'', amely az eddigi kutatások eredményei szerint egyik dokumentált nyelv rendszerébe sem illeszkednek. Be kell érni tehát azzal, hogy az Ebrótól északra az ibér és a keltibér mellett párhuzamosan több, „baszk-szerű” nyelvet beszéltek, amelyek kizárólagos használatúak voltak a legészakibb területeken, beleértve az [[Aran-völgy]]et is.
== A baszk nyelv ==
{{
[[Kép:Euskal Herria-Euskera.svg|thumb|300px|A jelenlegi baszk nyelvterület a nyelvjárások jelölésével]]
A több dialektusra oszló baszk a paleohispániai nyelvek egyetlen túlélője. Bár története és eredete éppúgy homályos, mint a kihalt nyelveké (mivel írásbeliséggel nem rendelkezett), fennmaradása arról tanúskodik, hogy az Ibériai-félsziget romanizációja soha nem volt teljes. A nyelvet a jelenleginél feltehetően jóval nagyobb területen beszélték (az is lehetséges, hogy a [[Pireneusok]] térsége csupán az utolsó menedékhelye volt e népnek), ugyanakkor nem tisztázott, hogy milyen kapcsolatban állt a többi nem indoeurópai prehispán nyelvvel. Elfogadott feltételezés viszont, hogy az ókori Aquitania nyelve a baszkkal alkothatott nyelvi egységet, de nem tudni, hogy esetlegesen annak régebbi formája (óbaszk), vagy csak rokon nyelv(járás) volt-e. Mivel a kasztíliai spanyol dialektus is baszk területek szomszédságában – valószínűleg tartós kétnyelvűség fennállásával – keletkezett, számos kutató hozza összefüggésbe baszk [[adsztrátum]]hatással a [[spanyol nyelv]] bizonyos hangtani sajátosságait.
47. sor:
:{{Audio|Baszk hangminta.ogg|Rövid hangfelvétel baszk nyelven}}
== A paleohispániai szubsztrátum ==
[[Szubsztrátum]]nak, azaz ''alsó nyelvi réteg''nek nevezzük azokat a hatásokat, amelyeket az őslakosság eredeti nyelvei gyakorolnak az azokat kiszorító hódítók nyelvére az átvétele közben. Az [[Ibériai-félsziget]] területén ma beszélt [[újlatin nyelvek]] bizonyos sajátosságai kétségtelenül összefüggésbe hozhatóak a paleohispán szubsztrátumokkal – hiszen a rómaiak a félszigetre érkezésüktől kezdve folyamatosan kapcsolatban álltak az őslakossággal, akik a [[Latin nyelv|latin]]t fokozatosan, valószínűleg több évszázados kétnyelvűségen át tanulták meg tőlük –, azonban e hatásokat nem könnyű igazolni, mivel csekély ismeretanyag áll rendelkezésre e nyelvekről és tényleges elterjedési területükről. Az eddigi elméletek és feltételezések az alábbiakban foglalhatóak össze.
* Bizonyíthatóan a [[kelta nyelvek]] hatásának tulajdonítható a [[magánhangzó]]k közötti zöngétlen zárhangok /p, t, k/ zöngésülése és gyengülése ([[leníció]]), illetve a zöngések elvesztése bizonyos esetekben (pl. <small>AQUA</small> > [[Spanyol nyelv|spanyol]] ''agua'', <small>CREDERE</small> > ''creer'' stb.); ezt erősíti az a tény is, hogy e hangváltozások a félszigeten kívül is végbementek szinte minden olyan újlatin nyelvterületen, ahol eredetileg kelta nyelvet beszéltek. Szintén e hatásnak tulajdonítják a latin -<small>X</small>-, -<small>CT</small>- és egyéb [[mássalhangzó]]csoportok [[palatalizáció]]ját (pl. <small>LAXARE</small> > [[Katalán nyelv|katalán]] és [[Portugál nyelv|portugál]] ''deixar'' – magyar ’s’-sel ejtve –; <small>DIRECTO</small> > portugál ''direito'', spanyol ''derecho''; <small>MULTO</small> > portugál ''muito'', spanyol ''mucho''; stb.).
* Szintén igazolható paleohispán szubsztrátum a latin <small>F</small>- hang ''h''-vá alakulása a spanyolban. Földrajzi alapon e változást a baszk vagy valamelyik hasonló nyelv hatásának vélik, ugyanis csak a kasztíliai spanyolban – a környező újlatin nyelvekben (katalán, [[Galíciai nyelv|galíciai]]–portugál) nem – és még jellemzőbben a [[Pireneusok]] [[Franciaország|francia]] oldalán beszélt gascogne-i [[Okcitán nyelv|okcitán]] dialektusban ment végbe, ahol egyértelműen a baszk–aquitaniai nyelveket beszélték. Ugyanakkor vannak nyelvészek, akik ezt vitatják, azzal érvelve, hogy az /f/ > /h/ hangváltozás teljesen általános más nyelvekben is az akusztikai hasonlóság miatt, illetve egyesek feltételezik, hogy ennek oka a latinban keresendő, mivel az <small>F</small>-et nem labiodentálisan, hanem bilabiálisan ejtették, s ennek gyengüléséből keletkezett a /h/ (amely később eltűnt, mint minden újlatin nyelvben); ez utóbbi elméletet kevesen fogadják el. Tényként kezelendő viszont, hogy a jelenlegi ismereteink és a feliratok tanúsága szerint az /f/ hang előfordulása meglehetősen ritka volt a paleohispániai nyelvekben, a nem indoeurópai nyelvekben nem is létezett.
* Hasonló a helyzet bizonyos [[iberoromán nyelvek]] (beleértve az okcitánt is) egyik jellegzetességéről, az ún. [[betacizmus]]ról (a latin eredetű <small>B</small> és <small>V</small> /w/ összeolvadásáról); ugyanis, míg a legtöbb újlatin nyelvben a latin /w/ hang /v/-ként, addig az iberoromán nyelvekben – a sztenderd portugál kivételével, amely megtartotta a megkülönböztetést – a /b/ és a /w/ hang egyaránt /b/-ként folytatódott, magánhangzók között gyenge ejtéssel. Ez utóbbi a latin belső tendenciájával hozható összefüggésbe, ugyanis minden újlatin nyelvben megtörtént a szóközi /b/ réshanggá válása, viszont ennek ellenkezője, amely a félsziget újlatin nyelveit – és a [[Szárd nyelv|szárdot]] – jellemzi, csak igen elszórtan és jelentéktelen mértékben fordul elő más újlatin nyelvekben. A jelenséget sok nyelvész szintén a baszk–ibér szubsztrátum hatásával magyarázza, mivel e nyelvekben nem létezett a /v/, és valószínűleg a /w/ hang sem, bár különös módon, az ibér nyelv a latin szavakban lévő /w/ hangot /b/-vel, míg ugyanezt a hangot keltibér eredetű szavakban /u/-val vette át. Szintén vannak, akik azt állítják, hogy a /v/ hang még létezett minden középkori iberoromán nyelvben, s csak később tűnt el a spanyolban, a katalánban és a galíciaiban talán éppen a spanyol hatására (amelyben viszont baszk szubsztrátum eredménye lehet). Mindez persze szintén nem bizonyítható. Még érdekesebb ugyanez a jelenség a szárd nyelvben, amelynek tekintetében megoszlanak a vélemények: egyesek a spanyol uralommal, így a spanyol nyelv befolyásával magyarázzák, míg mások szerint elképzelhető, hogy [[Szardínia (Olaszország)|Szardínia]] szigetén is az ibérhez vagy a baszkhoz hasonló nyelvet beszéltek.
* A nem indoeurópai paleohispán szubsztrátummal lehet összefüggésben a magánhangzók közötti likvidák – ''l, n'' – elvesztése a galíciai–portugál nyelvekben (amely szintén végbement a baszkban (!) ), valamint a latin ''-ll-'' és ''-nn-'' palatalizációja a kasztíliaiban és a katalánban.
* A [[spanyol nyelv]] egyszerű, minden helyzetben tisztán ejtett öt magánhangzóból /a, e, i, o, u/ álló hangkészletét egyes nyelvészek szintén baszk–ibér hatásnak vélik, mivel mindkét prehispán nyelvben csak ez az öt magánhangzó létezett a hosszúságuk megkülönböztetése nélkül (nem így volt a [[vulgáris latin]]ban, ahol a klasszikus latin rövid <small>Ĕ</small> és <small>Ŏ</small> nyílt {{IPA|/ɛ/}} és {{IPA|/ɔ/}}-ként folytatódott, amelyek megkülönböztető értékűek voltak a zárt /e/ és /o/ hangokkal szemben). E szubsztrátumelmélettel szemben azonban több ellenérv is létezik: egyrészt, az ötmagánhangzós rendszer a leggyakoribb a világ nyelvei között, másrészt pedig ismert tény, hogy az említett két magánhangzó a spanyolban [[kettőshangzó]]ként – ''ie'' és ''ue'' – folytatódott, s így a különbség ebben a formában maradt meg. Ezen kívül az ilyen hangváltozás szintén nem korlátozódik csak a félszigetre: ugyanígy megtalálható az [[Olasz nyelv|olaszban]], a [[Román nyelv|románban]], a [[Rétoromán nyelv|rétoromán]] nyelvváltozatokban, stb.
* Az iberoromán nyelvek jellegzetes szó eleji pergetett ''r''-jét próbálták már az ibér nyelvvel összefüggésbe hozni, amelyben az /r/ hang nem állhatott szókezdő helyzetben (vagyis elképzelhető, hogy az ibérek kissé „erőlködtek” az r-rel kezdődő latin szavak kiejtésekor). Hasonlóképpen a baszk nyelvben sem kezdődhet szó r-rel, ők viszont ezt egy magánhangzó elétoldásával oldják meg: például latin <small>REGE</small> > baszk ''errege'' – spanyol ''rey'' – ’király’ (és szintén ez történik a szárdban is (!): <small>REGE</small> > ''urrei)''. Különös azonban, hogy a baszkban az így átvett latin szavak szókezdő r-je megkettőződik, ugyanez viszont nem tudható az ibérről. Mindezt figyelembe véve, valamint azt, hogy mindkét jelenség előfordul a Pireneusi-félszigeten kívül is, elképzelhető, hogy e sajátosság már a rómaiak által a félszigetre vitt latinban is meglehetett – talán egy előbbi, mediterrán szubsztrátum következményeként –, bár ez is vitatott.
* Az előzőekben említett hangtani jellegű hatásokon kívül a paleohispániai nyelvekből származik az iberoromán nyelvekben néhány tucat ismeretlen vagy bizonytalan eredetű szó, például a spanyol ''gusano'' ’hernyó’, ''perro'' ’kutya’, vagy a félszigeten beszélt valamennyi nyelvben közös ’bal’ jelentésű szó – spanyol ''izquierda'', portugál ''esquerda'', katalán ''esquerra'' –, amely bizonyítottan az azonos jelentésű baszk ''ezkerra'' folytatása.
== Jegyzetek ==
{{források}}
== Felhasznált irodalom ==
{{VNY}}{{HLE}}
* ''Vulgáris latin'', Herman József, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003. ISBN 9639372633.
== Lásd még ==
* [[Ibér nyelv]]
* [[Keltibér nyelv]]
* [[Luzitán nyelv]]
* [[Tartesszoszi nyelv]]
* [[Preromán nyelvek]]
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.webpersonal.net/jrr/indice.htm Jesús Rodríguez Ramos: ''Epigrafía ibérica'']
* [http://www.geocities.com/linguaeimperii/Hispanic/hispanic_es.html Az Ibériai-félsziget nyelvei]<!--Ne vedd ki a nem működő geocities linket! A későbbiekben javítani fogjuk, de ahhoz itt kell lennie! 2010. jan. 19.-->
* [http://www.sabuco.com/historia/images/Pueblos%20prerromanos.jpg Az ibériai-félsziget őslakos népeinek térképe]
* [http://www.network54.com/Forum/109838/ Linguaweb] spanyol nyelvészeti fórum
[[Kategória:Ókor]]
| |||