„Sammallahdenmäki bronzkori temetője” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: ru:Саммаллахденмяки |
a kisebb formai javítások |
||
19. sor:
'''Sammallahdenmäki bronzkori temetője''' régészeti lelőhely [[Finnország]]ban. Lappi község Kivikylä falujában ([[Satakunta]]) található, mely 1999. december 4. óta szerepel az [[UNESCO]] [[világörökség]]listáján, mint az első, Finnországban található kimagasló értékű régészeti egység. A lelőhelyet Finnország és egész Skandinávia legjellemzőbb bronzkori kultúráját testesíti meg. A hatalmas (körülbelül egy kilométer átmérőjű) területen fellelt bronzkori lelet a környező zuzmótakarós sziklás tájjal együtt értékes egységet képvisel.
== Sammallahdenmäki ==
A temető Satakunta közigazgatási egység Lappi község Kivimäki falujának határában helyezkedik el. A sekélyvízű Saarnijärvi tó partmenti szikláin 33 kőhalom található. Ezek a kőhalmok a bronzkorban (i. e. 1500–500) Nyugat-Finnországban elterjedt skandináv bronzkultúráról árulkodnak. E kultúra hatására a partvidéken új temetkezési szokás alakult ki: a halottakat kőből készített halmokba temették. A halmokat gyakran a tengerparti magas sziklákon emelték. A ma már teljesen benőtt Saarnijärvi a bronzkorban nyílt tengeröböl volt, melynek vízszintje a mainál majd 30 méterrel magasabban hullámzott.
A helyi lakosoknak már régóta tudomásuk van a kőhalmokról. Az első írásos feljegyzés létezésükről 1878-ban készült, 1891-ben pedig vizsgálatokat folytattak. Ekkor négy halmot tártak fel, köztük a Skandináviában ritka Templompadlónak elnevezett négyzetalaprajzút, és az árokszerű Furulyasírt. Szerkezetük miatt mindkettőt sírhalomnak sorolták be. Az 1891-es ásatáskor tárgyakat nem találtak. Hosszú szünet után a Sammallahdenmäki sírhalmok feltárását [[2002]] nyarán a Museovirasto (Műemlékvédelmi Hivatal) vezetésével folytatták, amikor nyolc sírhalmot vizsgáltak meg. Ezek közül hatban égett emberi csontokat találtak, ami azt bizonyítja, hogy a holtakat elégették. Egy sírhalomban két kőkoporsót leltek, az egyikben égett csontokon kívül bronzból készült karkötődarabot is találtak.
== Kormeghatározás, feltárás munkamenete ==
[[Radiokarbon kormeghatározás]] eredményeként megállapították, hogy a magasabban fekvő sírhalmok keletkezési ideje i. e. 1300-1000 tehető. Ezen sírhalmoktól alacsonyabban elhelyezkedő kőkoporsós temetkezőhely a feltárt leletből a legfiatalabb, keletkezése i. e. 170- i.u 82 közé tehető. Ezt a mérést a sírban talált karkötődarab jellemzői is alátámasztják.
2003—2004 nyarán Sammallahdenmäki temetőjétől délre elhelyezkedő, a fiatalabb sírhelyekkel egyidős lakóterületet vizsgálták meg. Az ásatások során agyagedénydarabok, égett állati csontok, kevés bronz és csiszolt kőtárgy került a felszínre. A tűzrakóhely feltárásakor megégett árpa- és bűzaszemeket is találtak. Ezen a területen több, valószínűleg háztartópillérmaradványt leltek, melynek alapján lehetségesnek tartják, hogy itt lakóház volt akkoriban.
Finnország éghajlata a bronzkor idejében a mainál enyhébb volt, a középhőmérséklet pár fokkal magasabb értéket mutatott; a tölgy, a szil és a hársfa is megélt ekkor Satakunta területén. A szárazföld emelkedése a mainál aktívabb volt, a táj gyorsan változott. A tengerszint Raumánál kb 30 méterrel magasabb volt, a bronzkor végén ez az különbség már csak kb 20 méter. Az itt élő emberek állattartáson kívül halászatból, madarászatból és vadászatból tartották el magukat. Ebben az időben kezdetleges módszerekkel elkezdődött a föld megművelése.
[[Fájl:Huilun pitka vaspaasiarkkur.jpg|250px|left|thumb| "Furulyahossz" temetkezési hely bal oldali kőkoporsója]]
== A régészeti leletek védelme ==
A lelőhelyet régészeti törvény védi. Eszerint a lelőhely teljes területén ásatás, befedés, változtatás, sérülést okozó (vagy okozható) tevékenység végzése, bármilyen tárgy vagy rész eltávolítása tilos.
Sammallahdenmäki régészeti lelőhelye teljes egészében magánterületen fekszik.
== Mesebeli lények temploma ==
[[Fájl:Cairn in sammallahti.jpg|right|thumb| Templomalapnak elnevezett négyzetalakú sírhely]]
A helyi hiedelem szerint a sírhalmok közül a legismertebb, Kirkonlaattia(templomalap) keletkezésének története: "Ezen a területen régen mesebeli lények laktak. Amikor aztán keresztény hitűek érkeztek ide, elkezdődött a versengés, melyik maradjon. A vitát közös döntés szerint úgy akarták eldönteni, hogy mindkét nép templomot épít, amelyiknek a harangja előbb megszólal, az legyen a győztes. A munka megkezdésekor a keresztények elsőként két oszlopot emeltek, a harangot közéhelyezték, majd harangszóval hirdették a templom készülését. A mesebeli lények a harangszót hallva munkájukat félbehagyva dúlva-fúlva távoztak a vidékről." (Lappiból 1878-ban gyűjtött és lejegyzett történet)
== Külső hivatkozások ==
{{
* [http://www.nba.fi/en/sammallahdenmakieng Museovirasto honlapja -angolul-]
* [http://whc.unesco.org/en/list/579 UNESCO Világörökséglistája]
| |||