„Nyílt forráskódú szoftver” változatai közötti eltérés

A szabad programok szabadságát a [[szabad licenc]]ek biztosítják.

 

 

A [[közkincs]]ként (public domain) terjesztett forráskód egyidős a modern programozással. A szabad szoftver mozgalmat [[Richard Stallman|Richard M. Stallman]] indította 1983-ban a [[GNU|GNU projekttel]]. Az elvi célkitűzést kiáltvány (The GNU Manifesto, 1984), alapítvány ([[Free Software Foundation]], röviden FSF, 1985) és az első általános szabad szoftver licenc (GNU [[GPL]], 1989) követte. Az FSF szerint a szabad szoftverek a következő szabadságjogokkal kell, hogy rendelkezzenek:

 

Az FSF álláspontja szerint a nyílt forráskódú szoftver nem tökéletes szinonimája a szabad szoftvernek, mivel a megnevezés nem hangsúlyozza ki a felhasználó szabadságát. A FLOSS szinonima<ref>[http://www.infonomics.nl/FLOSS/ FLOSS project], a FLOSS névadó projektje az Európai Bizottság támogatásával</ref> feloldja a különbséget azzal, hogy a Free/Libre/Open Source Software kifejezés rövidítésével a szabadságot és a nyílt forráskódot is kellőképpen hangsúlyozza a megnevezésben, rámutatva arra, hogy lényegi különbség nincs a szabad és a nyílt forráskódú szoftverek között.

 

A [[közkincs]]ként (public domain) kiadott forráskód szabad szoftver, mivel semmiféle engedélyhez, vagy licenchez nem köti a felhasználást.

 

A Microsoft 2007-ben fogadtatta el az OSI-val két nyílt forráskódú licencét, az Ms-PL és az Ms-RL licencet.

 

[[Apache HTTP Server|Apache webkiszolgáló]] és a Sendmail levélszerver mind piacvezető a maga nemében. A világ 500 legnagyobb számítási teljesítményű szuperszámítógépének (TOP500) 85%-a [[GNU]]/[[Linux]] operációs rendszert futtat. A webes keresők piacvezetője, a [[Google]] Linuxra és más nyílt forráskódú alkalmazásokra építette piaci sikerét. Az [[Oracle]] az Oracle Unbreakable Linux támogatási programmal és az Oracle Enterprise Linux terjesztésével nyílt forráskódú alapokra helyezi piacvezető adatbázis-kezelőjét. A címtár- és személyazonosság-felügyeleti termékek piacvezető vállalata, a [[Novell]] a SUSE Linux felvásárlásával és erre épülő új termékeivel a nyílt forráskód egyik legfőbb propagálójává és támogatója lépett elő. A [[Sun Microsystems]] az [[OpenOffice.org]] után piacvezető hardvereinek operációs rendszerét, a [[Sun Solaris|Solaris]]t, valamint [[Java (programozási nyelv)|Java]] fejlesztőeszközeinek legfontosabb elemeit is nyílt forráskódúvá tette. A [[Microsoft]], a piaci érték alapján a világ legnagyobb szoftvercége több termékét, például az Ajax Control Toolkit, az IronPython vagy az XML Notepad 2007 programokat tette nyílt forráskódúvá a Microsoft közösségi nyílt forráskódú fejlesztőoldalán, a CodePlexen.

 

{{források}}

 

* [http://www.gnu.hu/gnu-kialtvany.html A GNU-kiáltvány]

* [http://www.gnu.org/home.hu.html A GNU projekt magyar nyelvű kezdőoldala], Free Software Foundation