„Wormsi konkordátum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő hozzáadása: ro:Concordatul din Worms |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
A '''wormsi konkordátum''' annak a megegyezésnek az elnevezése, melyet a pápaság és a császárság kötött [[1122]]. [[szeptember 23.|szeptember 23-án]] a köztük folyó hatalmi harcok lezárására [[Worms]] városánál. Az [[invesztitúra jog]]a ezután megoszlott a világi vezető császárság, és az egyház élén álló pápaság között.
== Előzmények ==
A harc gyökerei a [[11. század]]ig nyúlnak vissza, és az egyházi birtokokba és tisztségekbe való beiktatás jogának kérdése körül forgott. Ezt a jogot követelte magának a [[Német-római Birodalom|német-római]] [[császár]] és a [[pápa (egyházfő)|pápa]].
[[VII. Gergely pápa|VII. Gergely]] pápaságával az egyház erélyesebben lépett fel az invesztitúra jogának gyakorlásáért. A pápaság első nagyobb sikerei akkor mutatkoztak, amikor [[III. Henrik német-római császár]] halála után a pápát a bíborosi testület választotta, nem pedig a császár.
Ezt a sikert a VII. Gergely által kiadott 1075-ös ''[[Dictatus papae]]'' kezdetű [[dekrétum]] volt. Ebben a dokumentumban Gergely egyértelműen megfogalmazta a pápaság hatalmi igényeit.
{{
Változás csak az [[V. Henrik német-római császár|V. Henrik]], valamint [[II. Callixtus pápa]] által kötött kiegyezéssel következett be. Az 1122. szeptember 23-án kötött megegyezés szerint az invesztitúra joga megoszlik a a világi és egyházi hatalom között. A pápa iktatta be a jelölteket tisztségeikbe, azonban a császár adta át a világi hatalom jelképét, a jogart.
Az invesztitúraharcok azonban ezzel a megegyezéssel nem zárultak le. A wormsi konkordátum mindössze a harcok szünetét hozta, azok [[III. Sándor pápa|III. Sándor]], majd [[III. Ince pápa|III. Ince]] pápasága alatt kiújultak.
| |||