„Leopold Joseph von Daun” változatai közötti eltérés

Befolyásos anyósa révén Daun gróf tekintélye is megnőtt, Mária Terézia kegyeltje lett. A drezdai békeszerződés után, táborszernagyi rangban részt vett az 1746–47-es [[Németalföld]]i hadjáratban, és harcolt a franciák ellen a [[maastricht]]i csatában ([[1747]]. [[július 2.]]). A hadjárat a [[Habsburg Birodalom]] szövetségesei számára kudarccal végződött, Daun hatékony parancsoki működése ellenére.

 

 

A háború befejezése utáni békés években a császárné a hadsereg és a katonai igazgatás újjászervezésével bízta meg Daun grófot. A katonaság ellátására még [[1746]]-ban, Daun javaslata alapján Mária Terézia létrehozta az udvari hadbiztosság intézményét. [[1749]]-ben bevezették a haderőben a Daun által kidolgozott új szervezeti szabályzatot ''(„Daunsche Reglement”),'' életművének egyik jelentős alkotását. [[1751]]-ben megalapította [[bécsújhely]]i [[Theresianum Katonai Akadémia|Mária Terézia Katonai Akadémiát]] ''(Theresianische Militärakademie),'' amely a mai napig az osztrák tisztképzés egyik központja. Ugyanebben az évben a császárné elrendelte, hogy a tisztek udvarképesek ''(„hoffähig”)'' legyenek, azaz külön engedély nélkül is bármikor megjelenhessenek az udvarnál. A legénységi dezertálások nagy száma miatt [[1752]]-ben Mária Terézia külön uralkodói leiratban kérte a Haditanácsot, hogy az újoncoknak legalább ''egy részét (!)'' önkéntes jelentkezés alapján toborozzák. Az tiszti akadémiára jelentkezők előkészítésére Bécsben kadétiskolát, majd [[1954]]-ben hadmérnök-képző iskolát alakított. Daun lett a tiszti iskolák főfelügyelője.