„Sebestyén Géza (könyvtáros)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+ tételek, aztán lassan írni is fogok valamit :) |
bővítés Címke: HTML-sortörés |
||
12. sor:
==Munkássága==
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|„Magyarországot századokon keresztül az jellemezte, hogy egyszerre élt Európában és Európán kívül... A magyar könyvtári élet fejlődése is kitűnő példát szolgáltat erre a kettősségre: európai igény és nyomasztó elmaradottság.”<br><br>Sebestyén Géza 1965-ben<ref>Fügedi, 1986. 519. o.</ref>}}
A [[második világháború]] utáni években részt vett a műszaki egyetemi könyvtári hálózat kialakításában és a könyvtártan egyetemi oktatásában.
Amikor 1959-ben döntés született az OSZK átköltöztetéséről a [[Budavári Palota|Budavári Palotába]], Sebestyén kapta feladatul a könyvtár megtervezését. E munka első szakasza 1962 márciusáig tartott. 1963-as, ''Az új Nemzeti Könyvtár működése'' című programjában három fő tevékenységi kört jelölt meg az intézmény számára. A hiányok visszamenőleges pótlása és az állomány fokozott védelme mellett az archivális feladatok közé sorolta a nemzeti könyvarchívum létrehozását és a nemzeti bibliográfia rendszerének kialakítását. Nyilvános könyvtári feladatként határozta meg az általános, szakosított, különgyűjteményi és speciális olvasótermek, a kutatókat kiszolgáló tudományos olvasótermek, kutató- és gépelőfülkék létrehozását, valamint a gyorsmásoló szolgálat felállítását. Az országos könyvtárügyi feladatok közé utalta a kötelespéldányok szétosztását, a könyvelosztást, a nemzetközi csere és a könyvtárközi kölcsönzés lebonyolítását, a könyvtártudományi és módszertani problémákkal való foglalkozást. Nézete szerint a könyvtárnak három új funkciót kell majd ellátnia: a magyar irodalom és történelem szakkönyvtárává; tároló könyvtárként a ritkán használt irodalom begyűjtőjévé, megőrzőjévé és szolgáltatójává; végül reprezentatív elhelyezkedése, várható idegenforgalmi látványossággá válása révén a magyarországi írás- és könyvtörténet dokumentumainak kiállítójává kell válnia. Szorgalmazta a nemzeti könyvtárról szóló törvény előkészítését és kiadását. Javasolta, hogy az intézmény vegye fel a Magyar Nemzeti Könyvtár nevet, hogy így váljon fogalommá a nemzeti tudatban.
==Emlékezete==
1986-ban a [[Magyar Könyvtárosok Egyesülete]] Sebestyén halálának tizedik és Sallai István születésének hetvenötödik évfordulója alkalmából emlékülést tartott az Országos Széchényi Könyvtár nagy előadótermében.
==Főbb művei==
25 ⟶ 28 sor:
*''A könyvtáros kézikönyve'' (Sallai Istvánnal; Budapest, 1956)
*''A könyvtárosi kutatások mai problematikája a külföldi szakirodalom tükrében'' (Budapest, 1962)
==Jegyzetek==
{{források}}
==Irodalom==
30 ⟶ 36 sor:
*Bereczky László: Sallai István és Sebestyén Géza – a felszabadulás utáni magyar könyvtárügy meghatározó képviselői. ''Könyvtáros,'' 1986. 9. sz. 509–511. o.
*Emlékülés a szocialista magyar könyvtárügy kiemelkedő képviselőiről. ''Könyvtáros,'' 1986. 9. sz. 508. o.
*Fügedi Péterné: Sebestyén Géza és a nemzeti könyvtári
*
*[http://epa.niif.hu/01400/01464/00013/pdf/011-016.pdf Sebestyén Géza irodalmi munkássága.] In ''Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1975–1975.'' Felelős szerk.: Németh Mária. Budapest, 1978, Országos Széchényi Könyvtár. 11–16. o.
*Somkuti Gabriella: Sebestyén Géza és a nemzeti könyvtári koncepció. ''Könyvtáros,'' 1986. 9. sz. 512–517. o.
===További irodalom===
*
*''[[Révai nagy lexikona|Révai új lexikona]] XVI. (Rac–Sy).'' Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2005, Babits. 612–613. o. ISBN 963-955-626-2
44 ⟶ 50 sor:
[[Kategória:Magyar könyvtárosok]]
[[Kategória:Magyar bibliográfusok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
| |||