„1947-es magyarországi országgyűlési választás” változatai közötti eltérés

{{kommunizmus Magyarországon}}

 

A legtöbb szavazatot a [[Magyarországi országgyűlési választások|magyar választások]] során először a kommunista párt ([[Magyar Kommunista Párt]], MKP) szerezte meg, de a választójogi törvény megváltoztatása és a széles körű csalások ellenére sem jutott az abszolút többség közelébe. Sikeres volt azonban az a taktika, amellyel felszalámizták a korábban abszolút többséggel rendelkező pártot, a [[Független Kisgazdapárt]]ot (FKgP).

A választásokra 11 párt jelentkezett, de végül csak 10 indult. (Az új pártok többnyire a [[Baloldali Blokk]] által szétzúzott FKgP utódpártjai voltak abban az értelemben, hogy a kisgazda szavazatok nagy részét ők gyűjtötték be.)

 

A választásokat megelőzően, [[1947]]. [[július 23.|július 23-án]] a kommunisták nyomására módosították a választójogi törvényt (1947. évi XXII. törvénycikk). A törvényben újrarendezték a választási szabályokat és megnevezték azokat a [[Második világháború|háború]] előtti jobboldali szervezeteket, amelyeknek volt tagjai nem voltak választhatóak. A törvény a „Lex Sulyok” gúnynevet kapta, mert a változások következtében többek közt az ellenzék egyik vezére, [[Sulyok Dezső]] is elvesztette választhatóságát. (Pártja, a [[Magyar Szabadság Párt]] emiatt feloszlatta magát.)

 

A törvénymódosítás 10%-kal csökkentette a választásra jogosultak számát.

 

A választói névjegyzékből a [[kommunista]] irányítású belügyminisztérium a tiltakozások ellenére mintegy félmillió szavazót kihagyott<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/39.html Magyarország a XX. században I. kötet]</ref>, többnyire a polgári pártok és a szociáldemokraták támogatóit. Az általuk „reakciósnak” tartott polgároknak nem kézbesítették az ún. összeíró íveket, vagy ha igen, akkor teljesíthetetlen feltételekhez kötötték a választójogosultság megadását. (Példaként: a választónak kellett bizonyítania, hogy a két világháború között nem volt tagja szélsőjobboldalinak minősített szervezetnek.)

 

A kék háttérnyomású ideiglenes választói névjegyzékkivonattal (a hírhedt kék cédula) is lehetett szavazni a lakhelytől távol: az országot teherautókkal, vonaton (sőt kerékpáron) járó kommunisták közül sokan 15–20 alkalommal is szavaztak ugyanazon a választáson (a külön erre a célra nyomtatott kékcédulákat az MKP bocsátotta rendelkezésükre). A kutatók máig sem tudják, hány ilyen szavazat kerülhetett az urnákba, a nagyságrendet 60–120 ezerre becsülik.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/39.html Magyarország a XX. században / A hatalmi dualizmus időszaka<!-- Robot generálta cím -->]</ref> (Az [[Magyar Kommunista Párt|MKP]] mindösszesen 1,113 millió szavazatot gyűjtött).

 

A csalásokat sok helyen észlelték, de csak leállítani tudták bizonyos körzetekben. A [[kiskunmajsa]]i 5. szavazókör jegyzőkönyvéből: „''A bizottság megállapította, hogy tömegesen érkeznek idegenek névjegyzéki kivonattal szavazásra, kik közül többeket igazolásra szólított fel. A rendőrségen megállapítást nyert, a szavazás beismerése és a nála lévő hamis névjegyzéki kivonat alapján, hogy Kiskunmajsán, már a negyedik helyen akart leszavazni. Ők is ugyanazzal az autóval érkeztek, melyik az idegeneket hozta szavazásra.''”<ref>[http://www.dozsa-kkmsa.sulinet.hu/oasis-cd/kiskunmajsa_tortenete/f.1.3.4.html A "kékcédulás" választások<!-- Robot generálta cím -->]</ref>

 

A választás után a [[Magyar Függetlenségi Párt]] (670 ezer voks, 49 mandátum) petíciót nyújtott be a választásokat felügyelő [[Országos Nemzeti Bizottság]]hoz, amelyben kétségbe vonta a választások érvényességét és új választások kiírását követelte. A kommunisták viszont az MFP-t vádolták meg csalással. A döntés előtt [[Rákosi Mátyás]] villájába rendelte [[Major Ákos]]t, az ONB kommunista elnökét és azzal fenyegette meg, hogy ha a testület nem az MKP javára dönt, azzal polgárháborúba taszítja az országot.<ref>[http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=6161 A magyar nép nevében – Lezárult-e a per?] (Filmvilág folyóirat, 1985/3.szám 8-9.old.)</ref> A 13,4%-os eredményt elért [[Magyar Függetlenségi Párt]] szavazatait novemberben, a [[petíciós per]]t követően megsemmisítették, arra hivatkozva, hogy az ajánlószelvényekkel csalást követtek el, és megsemmisítették a párt mandátumait is, megváltoztatva a parlamenti erőviszonyokat.

 

{| class="wikitable"

!style="background:#CCDDEE; width: 25em" | Szervezet

|}

 

A két munkáspárt (MKP, [[MSZDP]]) együtt 1,858 millió szavazatot, azaz 37,17%-ot szerzett (az [[1945-ös magyar országgyűlési választások|1945-ös választásokon]] kapott 34,4%-kal szemben). Az FKgP-vel szemben létrehozott [[Baloldali Blokk]]ban szövetségesük, a [[Nemzeti Parasztpárt]] 415 ezer szavazatot, 8,3%-ot kapott, így a blokk szavazatainak aránya, 45,5% még mindig nem volt elég a többséghez.

 

Az FKgP 770 ezer szavazatot, 15,4%-ot kapott. Mivel korábban együtt kormányzott a Baloldali Blokkba tömörülőkkel, a volt kormánykoalíció 60,9%-ot szerzett.

 

 

A hatalmi viszonyokat azonban ekkor már nem a választási eredmények döntötték el. A Magyar Függetlenségi Párt 49 mandátumának megsemmisítése után a [[Baloldali Blokk]] pártjai már abszolút többséghez jutottak. A „felszalámizási” taktikának áldozatul esett kisgazdapárt ezek után már képtelen volt komoly ellenállást kifejteni az egyeduralomra törő kommunista párttal szemben.<ref>[http://www.mindentudas.hu/magazin2/20051017gyarmati10.html][http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/39.html]</ref>

 

 

 

{{források}}