„Nyugat-szibériai Gazdasági Körzet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kis betű
17. sor:
Nyugat-Szibéria az [[Urál]]-hegységtől keletre a [[Jenyiszej]] folyóig, észak-déli irányban pedig csaknem 3000 km hosszan terül el. Északi fele a tundra és az erdős tundra övbe, de zömmel a tajgaövbe tartozik és rendkívül mocsaras; déli részét főként erdős sztyep és sztyep uralja, de a körzethez tartozik az [[Altaj-hegység]] is.
 
A Föld legnagyobb ismert földgázkészlete a Nyugat-szibériai-síkság területén (zömmel annak északi részén) összpontosul. Oroszország földgáz készleteinek 80 %-a, kőolaj készleteinek 70 %-a Nyugat-Szibériában található. A 21. század első éveiben az országban kitermelt összes földgáz 90 %-a, az összes kőolaj több mint 60 %-a, az összes szén közel 40 %-a a Nyugat-Szibériaiszibériai gazdasági körzetből származott. A legnagyobb szénhidrogénmezők északon a [[Taz]], a [[Pur]] és a [[Nadim]] folyók alsó szakaszának környékén, illetve az [[Ob]] középső szakaszán ([[Szurgut]], Szamotlor) találhatók.
 
A körzet iparának döntő részét az energiahordozók kitermelése és feldolgozása adja. A kőolaj- és földgázvagyonra alapozva a körzetben fejlett vegyipar jött létre. Kőolaj-finomítók és azokra alapozott vegyiüzemek épültek az Ob középső folyása mentén, [[Omszk]]ban, [[Tomszk]]ban, [[Tobolszk]]ban, Acsinszkban. A szénfeldolgozó vegyipar központja [[Kemerovo]]. A körzetben hagyományos szódagyártás alapanyagát a Kulunda-sztyep sós tavaiból nyerik, ahol konyhasó, bróm- és magnéziumsó is bőven található.