Wikipédia

„Michel de Ghelderode” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
213 296 szerkesztés
a Bot: következő hozzáadása: ro:Michel de Ghelderode
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 791 szerkesztés
a Bot: következő módosítása: es:Michel de Ghelderode; kozmetikai változtatások
2. sor:
'''Michel de Ghelderode''' (eredeti nevén Adhémar-Adolphe-Louis Maertens (Ixelles, [[1898]]. [[április 3]]. – [[Brüsszel]], [[1962]]. [[április 1]].) [[belga]] [[avantgárd]] [[drámaíró]].
 
== Élete ==
 
Törékeny, beteges gyerek volt, apjától a történelem iránti érdeklődését, anyjától az okkultizmus iránti vonzódását örökölte.
 
[[1910]] és [[1914]] között Ghelderode a [[St Louis Intézetbe]] járt, zenét és festészetet tanult. Egy súlyos betegség miatt részben megbénult. Fel kellett adnia az iskolát, arra kényszerült, hogy a művészetben keressen önkifejezést. A színházok, cirkuszok, mozik helyett az olvasásra szokott rá. Olvasott Erzsébet-kori darabokat, a spanyol aranykor nagyjait, [[August Strindberg|Strindberget]], [[Miguel de Cervantes|CervantesCervantest]]t, [[Tolsztoj]]t, [[Edgar Allan Poe|Poe-t]] és [[Jarry]]t. 1916-ban kezdett írni, hamarosan találkozott [[Crommelynck]] belga drámaíróval. [[1916]]-ban kezdett el kutatni efelejtett marionett-darabok után. Első darabját, a ''La mort regarde à la fenêtre''-t ''(A Halál benéz az ablakon)'' 1919-ben ''Le repas des fauves''-t a kritika leszúrta, Ghelderode megsértődött, és visszavonult a színpadtól pár évre, darabokat továbbra is írt. Első publikált műve a ''Károly király komikus története'' (1922) mesegyűjtemény, egész életében érdekelte a flamand művészet.
 
[[1923]]-tól [[1929]]-ig [[Schaarbeck]]ben, [[Brüsszel]] külvárosában dolgozott. Miután [[1924]]-ben megházasodott, a ''La Flandrie Littéraire'' munkatársa, majd társszerkesztője lett. Első fontos darabját, a ''Dr. Faust halálát'' ''(La mort du Dr Faust)'' 1925-ben fejezte be, és ugyanabban az évben kezdődött együttműködésük [[John de Meester]] holland színházigazgatóval, akinek több darabot is írt. 1930-ig dolgoztak együtt, a csúcs a ''Barabbás'' 1928-as bemutatása volt. Két kötetnyi Ghelderode-darabot kiadtak 1928-ban, Ghelderode ismertté vált Párizsban és Rómában is.
16. sor:
Legtöbb drámáját a két világháború között írta, sokat sose adták elő. Drámáiban a kegyetlenségeket a reneszánsz drámára elmékeztetve halmozza egymásra, mondatai barokkos körmondatok. [[1934]]-ben írott darabja, a [[Kószál a nagy kaszás]] ''(Le Balade du Grand Macabre)'' ihlette [[Ligeti György]] operáját, Le grand macabre-ot.
 
== Művei ==
 
Ghelderode darabjai a szó szoros értelmében színpadiasak: az ő színpada képekkel, mozdulatokkal, színekkel, energiával operál. Ő maga mondta, hogy "a képzelet világát fedeztem fel az eszmék világa helyett". Oeuvre-ja – amit több mint 60 darabból áll – sokat merít [[Hieronymus Bosch]] és [[Id. Pieter Bruegel]] festményeiből, és [[James Ensor]] ggroteszk, élénk maszkjaival. ''A vakok'' (''Les aveugles'', 1930) és ''Le cavalier bizarre'' (''A furcsa lovas'', 1920) [[Id. Pieter Bruegel]] festményein alapulnak. Néhány darabja, mint a ''Kószál a nagy kaszás'' a fantasztikus ''Brueghelmonde''-ban játszódik. (Igaz,a magyar fordítás ezt a poént elveszi, ''Berughelföldre'' változtatja.) Sok darabját eredetileg báboknak írta.
22. sor:
A témák egy [[központ]]i [[gondolat]] köré rendeződnek – a világ bűnök karneválja. Akármilyen tisztaság létezik is, mint a ''Pantagleize''-ben, Ghelderode-nál a test mohó vágyai és a közönséges környezet tönkreteszi ezt. A ''Pokoli pompában'' (''Fastes d'enfer'', 1937) Jan in Eremo képviseli ezt a tisztaságot. Időről időre megjelenik a Ghelderode-darabokban egy misztikus, egy vizionárius, és megmutatja az utat, de gyakran félreértik és [[szent]] őrülteknek kiáltják ki őket. Ghelderode szemében nem az élet maga abszurd, hanem az emberi vakság.
 
Ghelderode műveit áthatja egyfajta pogány miszticizmus. Műveinek sajátos varázsa a szent és a pogány közti feszültség. Ez a jellegzetessége legtisztábban a ''Mademoiselle Jaire''-ban (''Jairus kisasszony'', [[1934]]) látszik: a darab a népmese és a horror keveréke.
 
Ghelderode határozottan hitt abban, hogy "''a színház [[ösztön]]ös cselekvés''".
44. sor:
Magyarul: Drámák. Bp.: Európa, 1982.
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.ghelderode.be/site_000001.htm Ghelderode hivatalos honlapja szülőhazájában]
* [http://www.allaboutopera.com/opera_resources.php?opera_ndx=714 György Ligeti operája a Kószál a nagy kaszás c. dráma nyomán]
* [http://www.zoltandemmeworks.net/hun/Barabbas-Jezus-Judas-Pilatus-Kajafas-balett-libretto.html#maincolumn_full Zoltan Demme balettje a Barabbas c. dráma nyomán]
 
 
 
[[Kategória:Belga költők, írók|De Gh]]
58 ⟶ 56 sor:
[[cs:Michel de Ghelderode]]
[[de:Michel de Ghelderode]]
[[es:Michel Dede Ghelderode]]
[[fr:Michel de Ghelderode]]
[[hr:Michel de Ghelderode]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Michel_de_Ghelderode”