„Argentin tangó” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
93. sor:
* '''Estilo milonguero / apilado / confiteria''' A milonguero vagy apilado (döntött, támaszkodó) stílusban a pár közeli tartásban táncol, a partnerek egymás felé dőlnek, a testsúly nagyrészt a lábfej elülső részén, a lábujjak mögötti párnán van. A stílus az 1940-es és 50-es években keletkezett, amikor gyakran nagy tömeg volt a parketten, és nem volt hely bonyolultabb lépésekre. Ebben a stílusban is lehetséges számos figurát táncolni, bár hagyományosan nem ez volt rá jellemző.
 
* '''Tango nuevo''' Az 1980-as és 90-es években, Buenos Airesben fejlesztettefejlődött ki egy tangótáncosokból álló csoport Gustavo Naveira és, Pablo Veron vezetésével,és tanítványaikkaltanítványaik együttvezetésével. A táncot fizikai és geometriai alapjaira lebontva létrehoztak egy rendszert, amivel a kör- vagy egyenes vonalon mozgó pár számára lehetséges összes lépés és kombináció elemezhető. A nuevo név zenei-, tánc- és tanítási stílust is jelöl. Tanításban a tánc szerkezetének, a táncpartnerek térbeli viszonyának, az adott helyzetben lehetséges lépéskombinációknak az elemzésére fektetett hangsúly jellemzi. Táncban gyakran a nyitottabb tartás, az irányváltoztatások, változatosabb dinamika és ölelés, valamint látványos elemek jellemzik, amelyek egyaránt táncolhatók klasszikus és újabb tangó zenékre is. Gyakran összekeverik a színpadi vagy show tangóval, mivel számos előadó átvett elemeket ebből a stílusból.
 
* '''Show (színpadi) tangó''' Színházi, látványos, koreografált, gyakran drámai stílus. Lépései az argentin tangó lépésein alapulnak, de a színpad követelményei miatt az előadók kiegészítették díszítésekkel valamint szóló és akrobatikus mozdulatokkal. Mivel minden lépés koreografált, egy adott tánc csak a megfelelő zenére táncolható.