„Chiara Lubich” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
helyesírás javítás |
|||
37. sor:
[[1949]]-ben megismerte [[Igino Giordani]] parlamenti képviselőt, teológus-írót, aki hamar felfedezte a mozgalom lelkiségében rejlő újdonságot, és júliusban csatlakozott a közösséghez [[Tonadico|tonadicói]] nyaralásuk alatt. Az itt megélt rendkívül fontos időszakban együtt értették meg azokat a gondolatokat, amelyek már 1943 óta vezették a közösséget, és Isten „elképzelését a mozgalmunkról”. A katolikus egyház azonban komoly megfigyelés alá vette a mozgalmat az első időszakban, hiszen működése eltért minden addig megszokott szerveződési formától. Ebben az időszakban ébredtek rá a mozgalom tagjai saját „egyház létükre”. [[1950]]-ben [[Pistoia|Pistoiában]] megismerkedett a mozgalommal Pasquale Foresi, akit Chiara nemsokára megkért, hogy viselje vele együtt a mozgalom felelősségét.
Chiara rendkívüli
=== A mozgalom növekszik ===
[[1958]] és [[1967]] között a mozgalom eljutott mind az öt kontinensre, és [[1960]]-tól titokban a vasfüggönyön túli országokban is elkezdi működését. [[1962]]. március 23-án megérkezett a katolikus egyház jóváhagyása is. Chiara élete ezután egyre inkább összeforrt a növekvő mozgalom életével.
Új, elkötelezett hivatások születtek: az [[1956]]. [[október 23.|október 23-i]] [[1956-os forradalom|magyarországi forradalom]] hatására és [[XII. Piusz pápa]] ezt követő felhívására létrehozta „Isten önkéntesei”-nek ágát, körülöttük alakult ki az évek során az ''Új Emberiség'' mozgalom. [[1967]]-től megszülettek a mozgalom második, harmadik és negyedik generációi, az úgynevezett ''gen''ek, akiknek lelkesedésére és gyermeki odaadására Chiara bármikor számíthatott. Ez év decemberében két együttest hozott létre számukra: a [[Gen Rosso]]-t és a [[Gen Verde]]-t. [[1975]]-ben már 25 000 fiatalnak beszélt a [[róma]]i [[Olimpiai Stadion (Róma)|Stadio Olimpicoban]]. Szintén 1967-től létrejött az ''Új Családok'' mozgalma.
56. sor:
Az egyházon belül az 1998. [[pünkösd]]jén tartott Szent Péter-téri találkozó után párbeszédet kezdeményezett a különböző lelkiségi mozgalmak között, melyhez nemsokára más keresztény egyházak mozgalmai is csatlakoztak. Ennek a folyamatnak voltak mérföldkövei a [[Stuttgart]]ban [[2004]]-ben illetve [[2007]]-ben rendezett "Együtt Európáért" kongresszusok.
A vallások közti párbeszéd fontos állomását jelezte a
=== Az utolsó próbatétel ===
|