„Batizi András (költő)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox, +források
a Batiz akkor még nem Romániában volt...
5. sor:
| képaláírás =
| születési név = Batizius András
| születés helye = [[Batiz]], {{zászló|románmagyar}}
| születés dátuma = 1510
| halál helye =
19. sor:
| kitüntetés =
| hivatalos oldala =
| blogja =
| MySpace =
| IMDb =
}}
 
'''Batizi András''' (Batizius András, [[16. század]]) evangélikus, majd [[református]] lelkész, [[költő]].
 
==Élete==
[[Batiz]]ról származott 1510 körül s jó korán mestere, a hireshíres reformátor [[Gálszécsi István]] által megnyeretvén, maga is egyike lett az első reformátoroknak.
 
Már 1530-ban [[Kassa|Kassán]] felekezete számára kezdett egyházi énekeket készíteni, és miután több évig iskolatanítói hivatalt viselt, 1531-ben [[Sátoraljaújhely]]en, azután [[Szikszó]]n és [[Tokaj]]ban lelkészkedett. [[1542]]. [[március 10.|március 10-én]] a [[wittenberg]]i egyetemere iratkozott be; innét visszatérve, [[Perényi János]]hoz, majd ennek ajánlására [[Drágfi Gáspár]]hoz jutott s talán [[Erdőd]]ön is viselt papi hivatalt. Az erdődi zsinaton 1545-ben mint [[tokaj]]i pap vett részt, s egyike volt azon 29 reformátornak, kik az itt kelt 12 hitcikkelyt aláirtákaláírták. 1550-ben másodszor is megfordult Wittenbergben; később pedig, mint a [[Magyarország|magyar]] protestánsok nagyobb része, Luther tanáról Kálvinéra ment át; a [[beregszász]]i zsinat (1552) cikkelyeiben ő is megegyezett.
 
==Munkái==
37 ⟶ 34 sor:
* Szép rövid historia miképpen Susanna a két ven biraktol hamissan el arultatvan halalra itéltetett. [[Lőcse]], [[1628]]. (Irta [[1541]]-ben; fennmaradt a Hoffgref és Bornemisza énekgyűjteményében. A Hoffgref-féle gyűjteménynek töredéke megvan a m. tud. Akadémia könyvtárában.)
 
Vallás-epikai költeményei közül fenmaradtfennmaradt még néhány;, ilyenek: A drága és istenfélő vitéz Gedeonról szép história. [[1540]]. (Fenmaradt a Hoffgref énekgyűjteményében.) Meglött és megleendő dolgoknak teremtéstől fogva az itéletig való historia. [[1544]]. (Hoffgrefnél.) Más historia a Nabukadnezár királyról és a nagy birodalmakról. [[1544]]. (Hoffgrefnél.) Ezenkivül több egyházi éneke 1530-tól kezdve a [[16. század]]i énekeskönyvekben és egy tanítódal: A házasságról való ének. 1546. (Bornemiszánál, valamint a lipcsei s Lugossy-codexekben. Megjelent [[1864]]-ben a Vasárnapi Ujságban) Szilády Áron tizenöt énekét közli a Régi M. Költők Tára II. kötetében.
 
Szombathy János [[sárospatak]]i tanár és Jankovich Miklós az Ortographia Ungaricat, mely 1549-ben Krakkóban nyomatott B. A. jegyek alatt, szintén neki tulajdonítják.