„Dux Adolf” változatai közötti eltérés

A gimnáziumot szülővárosában s [[Győr]]ött, ezután a pozsonyi akadémiában a két bölcseleti s ugyanannyi jogi tanfolyamot végezte. Midőn Pozsonyban, az országgyűlés tagjai s az országgyűlési ifjúságnak e városban tartózkodása következtében, a [[magyar nyelv|magyar]] szó mind gyakoribb lett, Dux is lassanként annyit megtanult magyarul, hogy szótár segítségével képes volt, egy és más kis magyar cikk fordítására. Bő alkalma jutott erre, midőn [[Neustadt Adolf]] [[1847]]-ben Pozsonyba jött és a [[Pressburger Zeitung]]ot átvette. Később a verskezelésben is gyakorolta magát és magyar költeményeket is fordítgatott az említett lapba és annak melléklapjába a Pannóniába. [[1848]]-ban, mikor az első zsidóüldözések kezdődtek s a [[magyarország]]i zsidóság a sajtóban is [[Németország|német]] és [[Ausztria|osztrák]] szellemmel s magyartalansággal vádoltatott, ő, kiben már akkor magyar szellem s hazafias érzelem élt, bátran és erélyesen kelt hitsorsosai védelmére.

 

 

Ez időben még nem volt annyira birtokában a [[magyar nyelv]]nek, hogy magyar író lehessen; de feladatul tűzte maga elé, hogy a magyar irodalom ismertetésére s terjesztésére műfordításokkal és bírálati tanulmányokkal hasson. Irodalmi működésének ez ága a legterjedelmesebb, leghasznosabb, s ezzel tette a legkiválóbb szolgálatokat irodalmunknak. Dux volt az első, ki [[Petőfi Sándor]]t [[német nyelv|német]] fordításban bevezette a külföldi irodalomba; ezen első kísérletei is hűség és értelem tekintetében becsesek és nem is voltak hatás nélkül; fordított még [[Eötvös József]]től, [[Vörösmarty Mihály]]tól, [[Arany János]]tól és újabb költőink közül is számosaktól. Nem kevesebbet használt irodalmunknak ismertető tanulmányaival, bírálati, életrajzi s egyéb cikkeivel, melyeket német lapok és szemlék, különösen pedig lexikonok számára készített.