„Ökröss Bálint” változatai közötti eltérés

'''Ökröss Bálint''' ([[Debrecen]], [[1829]]. [[február 13.]] – [[Budapest]]<!--ÚMÉL.: Vác-->, [[1889]]. [[január 4.]]) jogász, jogtudós, drámaíró, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja.

A Debreceni Református Kollégium elvégzése után 1849-ben a Pesti EgyetemenEgyetemre folytatottiratkozott jogibe, de csakhamar tanulmányait félbeszakítva honvédkéntcsatlakozott harcolta azhonvédsereghez 1848–1849-esés szabadságharcbanvégigharcolta a szabadságharcot. A nemzeti honvédő harc bukása után jogi tanulmányait befejezte az egyetemetegyetemen. Előbb az országos törvényszéknél tevékenykedett, később Székesfehérváron végzett jogászi munkát, majd 1860–1861-ben közjegyzőként dolgozott Szentesen. Ezt követően Pesten egy köz- és váltóügyvédi iroda munkáját vezette. Horvát B. miniszter hívására 1867-ben az igazságügyminisztérium munkatársa lett, ahol a törvény-előkészítő osztályon dolgozott 1875-ig<!--ÚMÉL.: 1874-ig--> mint miniszteri titkár. 1868-ban bajorországi, 1870-ben svájci és németországi útján tanulmányozta az egyes országok jogrendszereit. 1875-től haláláig BudapestenBudapest VIII. kerületében folytatott közjegyzői praxist, egyúttal a budapesti közjegyzői kamara elnöke volt.

Gyakorlati jogászi és elméleti jogtudósi életműve egyaránt jelentős volt. A polgári magánjog területén kifejtett munkásságát az osztrák polgári törvénykezés szellemiségének követéseszellemisége és konzervativizmus jellemezte, e kettős hatás alatt dolgozta ki 1870-ben a polgári perrendtartás tervezetét. KözreműködöttEmellett közreműködött az ideiglenes törvénykezési perrendtartás (1868) és a közjegyzői törvénytervezet (1874) előkészítésében, szövegének megfogalmazásában és törvénymagyarázatának összeállításában. A szóbeliség és közvetlenség elvén alapuló 1880-as igazságszolgáltatási tervezetét nem fogadták el.

1865-ben átdolgozva újra kiadta Szlemenics Pál elavult büntetőjogi tankönyvét, amely a Csemegi-kódex, az első magyar büntetőtörvénykönyv 1878. évi törvényerőre emelkedéséig a jogalkalmazásban legtöbbet használt munka volt. 1867-ben<!--ÚMIL.: 1866-ban--> részt vett és 1868-ig szerkesztőként is közreműködött a ''Jogtudományi Közlöny'' című folyóirat elindításában, 1868–1870-ben pedig a ''Jogtudományi Szemle'' társszerkesztője volt.

Fiatalabb korában műfordítással is foglalkozott (pl. Molé-Gentilhomme: ''Nápolyi Johanna,'' 1857), élete későbbi szakaszában pedig több költeményt és színdarabot szerzett. 1887-ben írtes ''Czinka Panna'' című színművét 1888-ban mutatták be Kolozsváron.

*''Magyar polgári magánjog.'' Pest. 1861. (Negyedik kiadása: 1873)

*''AusztriaiAustriai általános polgári törvénykönyv I–II.'' Pest. 1865.

*Szlemenics Pál: ''Magyar fenyítő törvény:.'' SzlemenicsÁtd. PálÖkröss után átdolgozvaBálint.'' Pest. 1865.

*''A magyarMagyar polgári törvénykezési rendtartás.'' Pest. 1870.

*''AMagyar magyarközjegyzői polgári magánjogtörvény.'' Budapest. 18731875.

*''A törvénykezés reformja a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság alapján, javaslatul a polgári perrendtartáshoz.'' Pest. 1880.