„Mikorrhiza” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: io:Mikorizo
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: gv:Mycorrhisagh; kozmetikai változtatások
32. sor:
* Életciklusa egy részében valamennyi ''[[kosborfélék|kosborféle]](Orchidaceae)'' mikoheterotróf, azaz [[bazídiumos gombák|bazídiumos gombán]] élősködik, azzal [[orchideoid mikorrhiza|orchideoid mikorrhizát]] hoz létre.
 
Az [[Ontario]]-beli [[Guelph Egyetem]]en kutató Klironomos és Hart kimutatta, hogy a mikorrhizás [[kétszínű pénzecskegomba]] ''(Laccaria bicolor)'' képes arra, hogy magához csalogasson és (valószínűleg egy [[toxin]]nal) elpusztítson egyes [[ugróvillások]]at ''(Collembola)''. A gomba felhasználja a lebomló állat [[nitrogén]]jét, és annak egy részét továbbadja a szimbionta növénynek, ami a tanulmányban egy [[simafenyő]] ''(Pinus strobus)'' volt. Klironomos úgy találta, hogy a növény nitrogénjének legfeljebb 25%-át ugróvillásokból és egyéb [[Rovarok|rovarrovarokból]]okból szerezte be.<ref>[http://www.24hourscholar.com/p/articles/mi_m1200/is_14_159/ai_104730213 Fungi kill insects and feed host plants] 24hourscholar.com</ref><ref>Klironomos, J. N. and Hart, M. M. 2001. Animal nitrogen swap for plant carbon. Nature, 410: 651-652.</ref>
 
Végül a szárazföldi növények kisebb része nem vesz részt mikorrhiza-társulásban.
57. sor:
[[Fájl:eucalyptus.jpg|bélyegkép|150px|Ektomikorrhizális eukaliptusz]]
 
== Nem mikorrhizáló növények ==
A nem mikorrhizáló (NM-) edényes növények gyökereit különböző okokból nem kolonizálják mikorrhizagombák. A mikorrhizáló növények is eltérő mértékben lépnek mutualista viszonyba a gombákkal, egyesek közülük pedig csak fakultatívan mikorrhizálnak; elkülöníthetők azonban azok a növények (általában növénycsaládok), melyeknek gyökerei nagy ellenállást mutatnak a mikorrhizakolonizációval szemben, és normális körülmények között nem alakul ki náluk gyökérkapcsoltság.
 
A gyökérkapcsoltság a tápanyag-ellátottság javításával a növény [[fitnesz]]ét növeli. Ezt ellensúlyozandó számos NM-növény rendelkezik alternatív tápanyag-felvételi mechanizmussal, mint pl. [[Húsevő növények|húsevés]], [[Parazita növény|parazitizmus]], különleges morfológiájú és elágazású gyökerek. Az NM-növények gyökere általában erősen elágazó, finom oldalgyökerekkel és hosszú gyökérszőrökkel. Két fő fajtája ismert az ilyen specializált gyökereknek:
* Gyökérnyalábok (root cluster): az NM-növények legnagyobb csoportja gyökérnyalábokkal rendelkezik; ezek hosszú gyökérszőrökkel ellátott oldalgyökerek sűrűn szövött hálóját alkotják. Az ilyen növények közé tartozik a [[próteafélék]] ''(Proteaceae)'' sok faja, különösen a [[Nyugat-Ausztrália]] és [[Dél-Afrika]] terméketlen talajain élők. NM-gyökérnyalábok előfordulnak a ''[[Myricaceae]]'' családban és a ''[[Fabaceae]]'' egyes nemzetségei között (pl. ''[[Lupinus]])''. Mikorrhizált gyökérnyalábok is léteznek a ''Fabaceae'' család ''[[Viminaria]]'' és ''[[Aspalanthus]]'' nemzetségeiben, valamint a ''[[Betulaceae]]'', ''[[Casuarinaceae]]'' és ''[[Eleagnaceae]]'' családokban.<ref name="Skene">Skene KR. 1998. Cluster roots: some ecological considerations. Journal of Ecology 86: 1060-1064.</ref><ref name="Diem2000">Diem HG, Duhoux E, Zaid H, Arahou M. 2000. Cluster roots in Casuarinaceae: role and relationship to soil nutrient factors. Annals of Botany 85: 929-936.</ref><ref name="Lambers2006">Lambers H, Shane MW, Cramer MD, Pearse SJ, Veneklaas J. 2006. Root structure and functioning for efficient acquisition of phosphorus: Matching morphological and physiological traits. Annals of Botany 98: 693-713.</ref> A gyökérnyalábok tápanyagfelvételt növelő mechanizmusa többrétű: a hagyományos gyökérnél nagyobb a felületük, a tápanyagok oldódását elősegítő anyagokat választanak ki.<ref name="Lambers2006"/> Gyakran a talajszinthez közel képződnek, a bomló szerves anyagokkal közvetlenül érintkezve,<ref name="Lamont">Lamont BB. 1993. Why are hairy root clusters so abundant in the most nutrient-impoverished soils of Australia? In: Plant Nutrition - From Genetic Engineering to Field Practice. Ed by: Barrow NJ. Klumer Academic Publishers. pp 319-312.</ref> támogatják a [[foszfor]] oldódását segítő baktériumok megtelepedését,<ref name="Wenzel">Wenzel CL, Ashford AE, Summerell BA. 1994. Phosphate-solubilizing bacteria associated with proteoid roots of seedlings of waratah [Telopea speciosissima (Sm.) R.Br.]. New Phytologist 128: 487-496.</ref> szerves savakat bocsátanak ki, amik a foszfor felszívódását segítik.<ref name="Grierson">Grierson PF. 1992. Organic acids in the rhizosphere of Banksia integrifolia L.f. Plant and Soil 144: 259-265.</ref><ref name="Shane2003">Shane MW, De Vos M, De Roock S, Cawthray GR, Lambers H. 2003. Effects of external phosphorus supply on internal phosphorus concentration and the initiation, growth and exudation of cluster roots in Hakea prostrata R.Br. Plant and Soil 248: 209–219.</ref><ref name="Shane2004">Shane MW, Szota C, Lambers H. 2004. A root trait accounting for the extreme phosphorus sensitivity of Hakea prostrata (Proteaceae). Plant, Cell and Environment 27: 991–1004.</ref>
* Répaszerű gyökér (dauciform roots): a ''[[Cyperaceae]]'' egyes fajainál fordulnak elő a megduzzadt, dauciform gyökerek (a név a fiatal oldalgyökerek jellegzetes répa alakjából ered).<ref name="Davies1973">Davies J, Briarty LG, Rieley JO. 1973. Observations on the swollen lateral roots of the Cyperaceae. New Phytologist 72: 167–174.</ref><ref name="Lamont1974">Lamont B. 1974. The biology of dauciform roots in the sedge Cyathochaete avenacea. New Phytologist 73: 985-996.</ref><ref name="Meney1993">Meney KA, Dixon KW, Scheltema M, Pate JS. 1993. Occurrence of vesicular mycorrhizal fungi in dryland species of Restionaceae and Cyperaceae from south-west Western Australia. Australian Journal of Botany 41: 733-737.</ref><ref name="PateDixon">Pate JS, Dixon KW. 1996. Convergence and divergence in the southwestern Australian flora in adaptations of roots to limited availability of water and nutrients, fire and heat stress. In: Gondwanan Heritage: Past, Present and Future of the Western Australian Biota. Ed by: Hopper SD, Chappill J, Harvey M, George A. pp. 249-258.</ref><ref name="Shane2006">Shane MW, Cawthray GR, Cramer MD, Kuo J, Lambers H. 2006. Specialised ‘dauciform’ roots of Cyperaceae are structurally distinct, but functionally analogous with ‘cluster’ roots. Plant, Cell and Environment 29: 1989–1999.</ref> Ilyen gyökereket találtak a ''[[Carex]], [[Cladium]], [[Cyathochaeta]], [[Gahnia]], [[Kobresia]], [[Lepidosperma]]'' és ''[[Schoenus]]'' nemzetségek egyes fajainál.<ref name="Davies1973"/><ref name="Shane2005">Shane MW, Dixon KW, Lambers H. 2005. The occurrence of dauciform roots amongst Western Australian reeds, rushes and sedges, and the impact of phosphorus supply on dauciform root development in Schoenus unispiculatus (Cyperaceae). New Phytologist 165: 887–898.</ref> A dauciform gyökerek funkcionálisan a gyökérnyalábokhoz hasonlítanak, amennyiben szerves savakat kibocsátva segítik elő a talajból történő tápanyagfelvételt.<ref name="Shane2006"/>
 
A nem mikorrhizáló növények közé elsősorban az alábbiak tartoznak.
68. sor:
* Az [[epifita]] növények, pl. [[harasztok]] gyakran NM-ként viselkednek fákon, egyes fajaik azonban talajban mikorrhizálhatnak.<ref name="Nadarajah">Nadarajah P, Nawawi A. 1993. Mycorrhizal status of epiphytes in Malaysian oil palm plantations. Mycorrhiza 4: 21-25.</ref>
* A [[vízinövény]]ek (pl. ''[[Alismataceae]], [[Butomacaea]], [[Araceae]], [[Haloragaceae]], [[Nymphaeaceae]], [[Podostemonaceae]], [[Pontederiaceae]], [[Potamogetonaceae]]'' és ''[[Typhaceae]])'' gyakran NM-ek, bár egyes élőhelyeken VAM is előfordul.
** A leginkább specializálódott vízinövények, amik a víz felszínén lebegnek és nincsenek vagy alig vannak gyökereik, nem valószínű, hogy mikorrhizálódhatnának. Ide tartozik pl. ''[[Ceratophyllum]], [[Azolla]], [[Eichhornia]], [[Lemna]]'' és ''[[Marsilea]]''.<ref name="Maeda">Maeda M. 1954. The meaning of mycorrhiza in regard to systematic botany. Kumamoto Journal of Science, Series B 3: 57-84.</ref><ref name="Ragupathy1993">Ragupathy S, Mahadevan A. 1993. Distribution if vesicular-arbuscular mycorrhizae in the plants and rhizosphere soils of the tropical plains, Tamil Nadu, India. Mycorrhiza 3: 123-136.</ref><ref name="Beck-Nielsen">Beck-Nielsen D, Madsen TV. 2001. Occurrence of vesicular-arbuscular mycorrhiza in aquatic macrophytes from lakes and rivers. Aquatic Botany 71: 141-148.</ref><ref name="KaiZhiwei">Kai W, Zhiwei Z. 2006. Occurrence of arbuscular mycorrhizas and dark septate endophytes in hydrophytes from lakes and streams in southwest China. International Review of Hydrobiology 91: 29-37.</ref><ref name="RadhikaRodrigues">Radhika KP, Rodrigues BF. 2007. Arbuscular mycorrhiae in association with aquatic and marshy plant species in Goa, India. Aquatic Botany 86: 291-294.</ref>
* A [[hídőrvirágúak]] ''(Alismatales)'' közé tartozó ''[[Cymodoceaceae]], [[Hydrocharitaceae]], [[Posidoniaceae]] és [[Zosteraceae]]'' családok (angol terminológiában: seagrasses) NM-ek.<ref name="Nielsen">Nielsen SL, Thingstrup I, Wigand C. 1999. Apparent lack of vesicular–arbuscular mycorrhiza (VAM) in the seagrasses Zostera marina L. and Thalassia testudinum Banks ex König. Aquatic Botany 63: 261-266.</ref>
* A [[mangrove|mangrovék]] ''([[Rhizophoraceae]],'' valamint ''[[Avicenniaceae]], [[Posidoniaceae]])'' egy kutatásban VAM-nak,<ref name="Maeda"/> háromban NM-nek bizonyultak.<ref name="Rose1981">Rose SL. 1981. Vesicular-arbuscular endomycorrhial associations of some desert plants of Baja California. Canadian Journal of Botany 59: 1056-1060.</ref><ref name="Mohankumar-Mahadevan">Mohankumar V, Mahadevan A. 1986. Survey of vesicular-arbuscular mycorrhizae in mangrove vegetation. Current Science 55: 936.</ref><ref name="Sengupta-Chaudhuri">Sengupta A, Chaudhuri S. 2002. Arbuscular mycorrhizal relations of mangrove plant community at the Ganges river estuary in India. Mycorrhiza 12: 169-174.</ref>
* A szélsőséges élőhelyeken megtalálható növénycsaládok egyedei bizonyos helyeken NM-ek lehetnek, máshol pedig mikorrhizáltak, valószínűleg az eltérő talajfeltételek miatt. Ezek a szélsőséges körülmények lehetnek pl. bolygatott talaj ([[homokdűne|homokdűnék]]), igen hideg élőhelyek (sarkvidéki vagy magashegységi), sós talajok vagy sivatagos élőhelyek.<ref name="Brundrett">Brundrett MC. 1991. Mycorrhizas in natural ecosystems. In: Macfayden A, Begon M, Fitter AH (eds) Advances in Ecological Research, Vol. 21. Academic Press, London. pp. 171-313.</ref>
 
Más fontos, NM vagy részben NM taxonok:<br />
''Kétszikűek'':<br />
* [[disznóparéjfélék]] ''(Amaranthaceae)''
* [[keresztesvirágúak]] ''(Brassicaceae)''
82. sor:
* [[keserűfűfélék]] ''(Polygonaceae)'' legtöbb nemzetsége (éppen a [[keserűfű]] VAM)
* [[próteafélék]] ''(Proteaceae)''
''Egyszikűek'':<br />
* [[palkafélék]] ''(Cyperaceae)''
 
96. sor:
* [http://mycorrhizas.info Mycorrhizal Associations: The Web Resource]
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://mycorrhizas.info/nmplants.html Mikorrhiza-kapcsolatban részt ''nem'' vevő növények listája]
* [http://mycorrhizas.info/download/pdf/Brundrett%2091%20Mycorrhizas%20in%20Natural%20Ecosystems.pdf M. Brundrett: Mycorrhizas in Natural Ecosystems]
119. sor:
[[fr:Mycorhize]]
[[gl:Micorriza]]
[[gv:Mycorrhisagh]]
[[he:מיקוריזה]]
[[hr:Mikoriza]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mikorrhiza