A hajdúsági vidék mezőgazdasági termékeinek szállítására épített vasútvonal a [[MÁV]] [[debrecen]]i állomásától indult. A mai vasútvonal elődjét a ''[[Debrecen-Hajdúnánási HÉV]]'' társaság két részletben helyezte forgalomba. A [[Debrecen]] és [[Hajdúnánás]] közötti vonalszakaszt [[1884]]. [[október 5.|október 5-én]], a [[Hajdúnánás]] és ''Büdszentmihály'' (mai nevén [[Tiszavasvári]]) közötti szakaszát [[1886]]. [[december 12.|december 12-én]] nyitották meg.<ref>Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 229. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963 552 313 0)</ref> A kevés földmunkával járó 56,1 km hosszú, síkvidéki jellegű vonal 20,0 kg/fm tömegű, „n” jelű [[sín]]ekből épült. A vasútvonal folytatását, a [[Tiszalök]] állomásig tartó 7,9 km hosszú szakaszt később egy másik társaság építette meg. A ''[[Tiszapolgár-Nyíregyháza HÉV]]'' társaság saját vonalának egy szárnyvonalaként megépülő ''Büdszentmihály'' és [[Tiszalök]] vonalat [[1897]]. [[július 16.|július 16-án]] adták át a forgalomnak.<ref>Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 261. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963 552 313 0)</ref>
