„Láng Adolf Ferenc” változatai közötti eltérés

'''Láng Adolf Ferenc''' ([[Pest]], [[1795]] – [[Nyitra]]<!--MMúzArc: Pozsony-->, [[1863]]. [[november 23.]]) botanikus, zoológus, gyógyszerész, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja.

A Pesti Egyetemen szerzett gyógyszerészeti oklevelet 1812-ben<!--MMúzArc: 1816-ban-->, de már 181018111810–1811-ben Egerben dolgozott gyógyszerészgyakornokként. 1828-ban nyitotta meg gyógyszertárát Pesten, majd 1832-ben Nyitrára költözött. Itt is gyógyszertárat nyitott, amelyet 1858-ig vezetett. Ezzel párhuzamosan aktívan részt vett a felvidéki város közéletében: 1834-ben városi tanácsnokká választották, 1835-től 1843-ig a püspöki leányiskola felügyelői tisztét látta el, 1844-ben a város kapitánya és Nyitra vármegye táblabírája lett. 1849–1850-ben a vármegye pénztárnoki tisztségét töltötte be. Az 1850-es évek végén Pozsonyba költözött.

Elsősorban a természetrajz, azon belül a növény- és állattan vonzotta tudományos érdeklődését. Vizsgálta a Kárpát-medence növényvilágát, több magyarországi növényfajt ő írt le először, és adataival segítette mások – például Sadler, Heuffel és Reichenbach – botanikai munkáját is. Behatóan foglalkozott az emberi test növényi parazitáival. A bel- és külföldi útjai során gyűjtött növényekből {{szám|60000}} lapos herbáriumot állított össze, ennek egy része a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárába került. Anyagilag is támogatta a növénytan hazai művelését, egyebek mellett hozzájárult Rochel Antal bánáti flóramonográfiájának megjelenéséhez. Állattani érdeklődése elsősorban a Kárpát-medence puhatestű- és ízeltlábú-faunájának monografikus feldolgozására irányult, számottevő kagyló-, csiga- és ásványgyűjteménye is volt. Sadler Józseffel és Rochellel tervbe vették Magyarország átfogó természetrajzi leírásának megírását és kiadását.

Az első magyar nyelven megjelent gyógyszerészeti szaklap, az 1848 augusztusa és novembere között Nyitrán kiadott ''Gyógyszerészi Hírlap'' szerkesztője volt. 1856–1857-ben Nagy Józseffel közösen szerkesztették a szintén nyitrai ''Magyarhoni Természetbarát'' folyóiratot és német nyelvű kiadását, a ''Der Naturfreund von Ungarn'' című lapot.

1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Tagja, majd 1860-tól pénztárnoka volt a Pozsonyi Természettudományi és Orvosegyletnek. Több külföldi tudományos társaság is beválasztotta tagjai sorába: 1825-ben a sziléziai breslaui tudományos társaság (Schlesische Gesellschaft für Vaterlandische Kultur), 1831-ben a lipcsei filológiai és antropológiai társaság levelező, illetve a regensburgi botanikai társaság rendes tagja lett. Utóbb 1850-ben a bécsi zoológiai és botanikai társaság, 1858-ban pedig a nürnbergi földrajzi társaság tagjává választották.