„Divald Adolf” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a duplum ki |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
'''Divald Adolf''' (berencsi) ([[Selmecbánya]], [[1828]]. [[június 1]]. - [[Szombathely]], [[1891]]. [[november 12]].) erdész és szakíró, az [[MTA]] levelező tagja (1864)
==Életpályája==
11 ⟶ 9 sor:
===Az [[Erdészeti Lapok]]===
[[1862]]-ben selmecbányai kincstári erdőmesteri minőségében [[Wágner károly|Wágner Károllyal]] együtt, aki a selmecbányai, akkoriban még német tannyelvű erdészeti akadémia segédtanára volt, megalapította az [[Erdészeti Lapok]]at, amely vállalkozása az addig teljesen hiányzó magyar erdészeti irodalom úttörője volt. Akkoriban a kincstári erdők igazgatásának, az erdészeti akadémia sőt még a magyar erdészeti egyesület hivatalos nyelve is német volt, nemkülönben az erdőtisztek nagy része is idegen ajkú volt, nemcsak áldozatkészségre és ügybuzgóságra volt szükség az új magyar nyelvű szakfolyóirat alapítói részéről, hogy az megállhasson, hanem bátorság is kellett, hogy az akkori intéző körök részéről
===A kiegyezés után===
▲és gróf Eltznél [[Vukovár]]ott vállalt erdőmesteri állást. A [[kiegyezés]] után, [[1867]]-ben azonnal a kincstári erdőügyek élére állították, amely állásában eleinte osztálytanácsosi, majd nemsokára minisztertanácsosi minőségben [[1872]]. [[december 31]]-ig maradt. Ezen állásáról leköszönve, a [[szlavónia]]i kincstári erdőségek értékesítése céljából alakult [[részvénytársaság]] vezérigazgatója volt, majd a részvénytársaság feloszlása után [[Kismarton]]ban, az Eszterházy hercegi zárgondnokság erdőtanácsosa, utóbb pedig a hercegi uradalmak igazgatója lett, mely állásából azonban betegeskedése miatt, [[1889]]-ben nyugalomba vonult és Pozsonyba költözött. A halál Szombathelyen érte, amikor egyik lányát meglátogatta. Pozsonyban temették el.
==Irodalmi munkássága==
| |||