„Guidó flamand gróf” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a "Infobox Uralkodó" sablon helyett "Uralkodó infobox" |
a kisebb formai javítások |
||
1. sor:
{{Uralkodó infobox
| név = I. Guy de Dampierre flamand gróf
| állam =
6. sor:
| képaláírás =
| uralkodás_kezdete = [[1253]]
| uralkodás_vége = [[1279]] (társgróf), [[1279]] - [[1305]] (Flamand gróf), [[1264]] - [[1298]] (Namuri gróf),
| koronázás dátuma = [[1279]]
| teljes_név = ([[holland nyelv|holland]]: ''Gwijde van Dampierre'', [[francia nyelv|francia]]: ''Gui de Dampierre'', [[angol nyelv|angol]]: ''Guy of Dampierre''
16. sor:
| édesapa = [[II. Vilmos, Dampierre ura]]
| édesanya = [[II. Margit flamand grófnő]]
| születési dátum = kb. [[1226]]
| születési hely =
| halálozási dátum = [[1305]].
34. sor:
=== Harcai az Avesnes családdal ===
[[1253]]-ban [[I. János hainaut-i gróf|Jean d'Avesnes]], aki kisemmizve érezte magát flandriai örökségéből, meggyőzte [[II. Vilmos holland gróf]]ot és német ellenkirályt, hogy szállja meg Hainautot és Flandriának a német-római császársághoz tartozó részét azon a címet, hogy Guy nem hódolt előtte, amikor társgróffá nevezték ki. Vilmos és János megtámadták Holland grófságot és [[július 4.|július 4]]-én a [[westcapelle-i csata]] során legyőzték a flamand sereget és fogságba ejtették a Guy-t. Margit ekkor Károly anjou herceghez fordult segítségért, aki Hainaut grófság egy részéért cserébe támogatást nyújtott. A két fél 1254. július 26-án kötött fegyverszünetet és megegyeztek, hogy IX. Lajoshoz fordulnak közvetítésért.<ref>Bayley, C. C. (1949): ''The Formation of the German College of Electors in the mid-Thirteenth Century'' (Toronto), p. 39. Idézi: Crawley</ref> Guy 1256-ban szabadult ki fogságából, amikor Lajos megerősítette 1246-os döntését és az Avesnes családnak ítélte Hainaut-ot és a Dampierre családnak Flandriát. A két család közötti ellenségeskedés János 1257-es halálával megszűnt.<ref name="Nicholas" />
1263. március 20-án megvásárolta a namuri őrgrófi címet [[II. Balduin latin császár]]tól.<ref>{{cite book|author=Kerrebrouck, P. Van|title=Les Capétiens 987-1328|year=2000|pages=462 }}, idézi: Crawley</ref> 1278. december 29-én anyja lemondott a flamand grófi címről és ezután egyedül uralkodott.
1270-ban Margit elkobozta a Flandriában működő angol kereskedők vagyonát és ezzel egy súlyos következményekkel járó kereskedelmi háborúba taszította a grófságot. Mivel a flamand [[textilipar]] szinte teljesen az angol és skót gyapjú behozatalától függött, a flamand kereskedők és textilművesek a grófok ellen fordultak. Guy-nak később is sok gondja volt alattvalóival azután is, hogy 1278-ban anyja lemondott a trónról. 1280-81-ben Bruges és Ypres városokban tört ki felkelés.<ref name="Nicholas" />
=== Harc Flandria és Franciaország között ===
45. sor:
A király és a gróf közötti ellentét 1294-ben oda vezetett, hogy Guy szövetséget kötött Angliával és feleségül adta Fillippa lányát [[II. Eduárd angol király|Eduárd walesi herceghez]]. Erre válaszul Fülöp Párizsba rendelte és foglyul ejtette Guy-t két fiával, valamint megparancsolta neki, hogy érvénytelenítse a házasságot és tartsa be az Anglia ellen meghirdetett francia kereskedelmi embargót.<ref name="Nicholas" /> Ráadásul Filippát Párizsba vitette, ahol egészen 1306-ban bekövetkezett haláláig a király fogja maradt. Bár Guy-t a király később szabadon engedte, de a francia királyi követek viselkedésére vonatkozó panaszait semmibe vette és megtiltotta neki, hogy a királyság legmagasabb nemesi tanácsához forduljon. 1296-ban Guy elfogadta a hainauti grófsághoz tartozó Valenciennes város hódolatát és Flandriához csatolta azt. II. János ekkor Holland grófság felől megtámadta Flandriát, Fülöp pedig maga elé idézte Guy-t, váltságdíj fizetésére és az elfoglalt területek feladására kötelezte.
[[1297]]. [[január 7.|január 7-én]] Guy nyíltan szövetséget kötött I. Eduárd angol királlyal és két nappal később hivatalosan is semmissé nyilvánította Fülöpnek tett hűbéresi esküjét. Válaszul Fülöp a flandriai grófságot hivatalosan a királyság részéve nyilvánította és 1297. júniusában sereget küldött [[II. Robert d'Artois]] vezetésével Flandria elfoglalására. Robert augusztus 20-án a [[Furnesi csata|Furnesi csatában]] legyőzte a sebtében toborzott grófi sereget és elfogta Guy-t két fiával együtt<ref>Guillaume de Nangis krónikája jegyezte fel, hogy "''Karolus comes Valesii''" fogságába esett "''Guido comes Flandrensium...cum duobus filiis Roberto et Guillermo''". Forrás: RHGF XX, Chronicon Guillelmi de Nangiaco, p. 582. Idézi: Crawley
=== Lemondása, fogsága és halála ===
1300. január 6-án véget ért a fegyverszünet és Fülöp, kihasználva az alkalmat, bátyja, [[Charles de Valois]] vezetésével sereget küldött Flandria meghódítására. Az idős Guy (akkorra már több, mint 70 éves) nem vállalta az összecsapást és lemondott a flamand trónról fia, [[III. Róbert flamand gróf|Róbert]] javára. Ennek ellenére a franciák folytatták az előrenyomulást és 1300. májusában az utolsó flamand kézen lévő erőd, [[Ypres]] vára is elesett. Guy két fiával és számos flamand nemessel együtt a franciák fogságába kerül és Párizsba hurcolták őket.
A flamand városok polgársága azonban a franciák uralmát [[Jacques de Châtillon]] helytartó uralma alatt még jobban ellenezte, különösen Fülöp 1301. májusi provokatív látogatása után. Brugge városában lázadás tört ki és a [[Brugge-i matutinum|francia helyőrség lemészárlása]] után [[II. Robert d'Artois]] serege élén visszatért Flandriába. A flamand városok milíciája és a gróf maradék támogatói [[1302]]. [[július 11.|július 11]]-én [[Kortrijk]] közelében, az [[Courtrai-i csata|Aranysarkantyús csata]] nevű összecsapásban legyőzték a francia lovagokat.
Ezt követően Guy-t a franciák szabadon engedték, hogy a lázadókkal tárgyaljon, akik azonban semmiképpen nem akartak visszatérni a francia (vagy akár a flamand grófi) uralom alá. Fülöp második támadása 1304-ben sikerrel járt, miután a Zierikzee-i tengeri csatában legyőzte a flamand hajóhadat, illetve döntetlennel végződő csatát vívott a szárazföldön [[Mons-en-Pévèle-i csata|Mons-en-Pévèle közelében]].<ref name="Nicholas" /> Guy-t ekkor ismét börtönbe vetették és ott is halt meg 1305-ben<ref>A ''Continuatio Chronici Guillelmi de Nangiaco'' jegyezte fel 1305. februárjában "''Guido comes Flandrensis''" halálát. Forrás: ''RHGF XX, Continuatio Chronici Guillelmi de Nangiaco'', p. 591. Idézi: Crawley</ref>. Utóda a flamand grófi trónon fia, Róbert (korabeli becenevén Flandria oroszlánja - ''Leeuw van Vlaanders'') volt.
57. sor:
1246 júniusában házasságot kötött [[Matilda de Bethune]]-el (? - [[1264]]. [[november 8]]), [[VII. Róbert, Bethune ura]] lányával<ref>A ''Genealogia Comitum Flandriæ'' nevezi meg "''Guido frater eius [=Willelmus]''" feleségét, mint "''Mathilde filia Roberti Tenremontensis''". Forrás: ''Iohannis de Thielrode Genealogia Comitum Flandriæ MGH SS IX'', p. 335. Idézi: Crawley</ref>, a házasságból a következő gyerekei születtek:
* Róbert ([[1249]]–[[1322]]. [[szeptember 17.]]), apja halála után [[III. Róbert flamand gróf|III. Róbert]] néven flamand gróf.<ref name=Genealogia>A ''Genealogia Comitum Flandriæ'' jegyezte fel "''Guido…ex Mathilde filia Roberti Tenremontensis''" fiait (ebben a sorrendben): "Robertum, Willelmum, Iohannem episcopum Leodiensum, Balduinem et Philippum". Forrás: ''Iohannis de Thielrode Genealogia Comitum Flandriæ MGH SS IX'', p. 335. Idézi: Crawley</ref>
* Vilmos (kb. [[1249]] – [[1311]])<ref name="Genealogia" /> beceneve "''Földnélküli''", Dendermonde és Crevecouer ura, felesége [[1286]]-tól Alix de Clermont-en-Beauvaisis<ref>Jean Desnouelles krónikája jegyezte fel, hogy "li contes de Flandres...sen fil Guillaume" feleségül vette "la fille Raul de Neelle connestable de Franche", vagyis Raoul, a francia királyi haderő főparancsnokának lányát. Forrás: RHGF XXI, Extraits de la Chronique attribuée à Jean Desnouelles, p. 184. Idézi: Crawley</ref>
* János ([[1250]] – [[1290]]. [[október 4.]]), 1279-től [[Metz]] és 1282-től [[Liège]] püspöke<ref name="Genealogia" /><ref>Az ''Annales Blandinienses'' jegyezte fel 1291-ben "Iohannes, filius Guidonis comitis Flandrie et Mathildis de Bethunia eius coniugis, episcopus Leodiensis" halálát. Forrás: ''Annales Blandinienses 1291'', MGH SS V, p. 34. Idézi: Crawley</ref>
67. sor:
[[1265]]. márciusában feleségül vette Luxembourgi Izabellát (? - 1298. szeptember 25.), [[V. Henrik luxemburgi herceg]] és Marguerite de Bar lányát. Guy második házasságából<ref>''Iohannis de Thilrode Chronicon'' krónikája nevezte meg Guy második feleségét, mint "''Elysabeth filia Henrici comitis de Lucemborch''". Forrás: Iohannis de Thilrode Chronicon 19, MGH SS XXV, p. 575. Idézi: Crawley</ref> további nyolc gyereke született:
* Margit (? - [[1331]]), első férje [[1282]]. [[november 6.|november 6-ától]] Alexander skót herceg ([[III. Alexander skót király fia]])<ref>A ''Liber Pluscardensis'' jegyezte fel Roxburgh-ban 1279-ben "''Alexander filius Alexandri tercii et…Margaretæ sororis Edwardi Langschankiæ regis Angliæ''" és "''filiam comitis Flandreæ''" házasságát. Forrás: Skene, F. J. H. (ed.) (1877) Liber Pluscardensis, Historians of Scotland Vol. VII (Edinburgh) Vol. I, Liber VII, CXXX, p. 108. Idézi: Crawley</ref> Első férje halála után visszatért Flandriába, második férje [[1286]]. [[július 3.|július 3-ától]] I. Reinoud, [[Guelders]] hercege<ref>A ''Kronik van Arent toe Bocop'' jegyezte fel, hogy "''Rennolt…grave van Gelre''" második felesége "''dye dochter van dye grave van Flanderen''" volt, aki később megnevez, mint "''Mergreta''". Forrás: Kronijk van Arent toe Bocop, Codex Diplomaticus Neerlandicus, Second Series (Utrecht 1860), vijfde deel, pp. 188 and 190. Idézi: Crawey</ref>
* Jeanne (? - [[1296]]), a [[Flines]]-i kolostorba vonult vissza, mint apáca
* Beatrix († [[1307]]), férje [[1287]]-tól [[Hughues de Châtillon]], Blois grófja.
75. sor:
* Izabella (? - [[1323]]), férje [[1307]]-től Jean de Fiennes, Tingry ura (? - 1333 után)
* Philippa (? - [[1304]]. [[február 2.]], [[Párizs]])<ref>A ''Chronique Normande'' nevezi meg Philippát, mint "''conte en Flandres…Guy de Dampierre''" lányát második feleségétől "''fille au conte de Luxembourg''", hozzátéve, hogy eljegyezték "''le roy d´Angleterre…Edouart son filz''", vagyis Anglia királyának fiával, Edwarddal. Chronique Normande (14th century), p. 1. Idézi: Crawley</ref><ref>Az Annals of Worcester is feljegyezte “''Edwardum filium regis''” és “''filiam comitis Flandriæ''” eljegyzését az Anglia és Flandria között 1296. február 2-án kötött szerződés értelmében. Luard, H. R. (ed.) (1869) Annales Monastici Vol. IV, Annales de Oseneia, Chronicon Thomæ Wykes, Annales de Wigornia (London), Annales de Wigornia, p. 529. Idézi: Crawley</ref> 1300-ban IV. Fülöp magához rendelte Párizsba apját és két bátyját, és négy hónapra börtönbe zárta őket, amíg az fel nem mondta az eljegyzést. Philippa Párizsban nevelkedett és ott is halt meg.<ref name="Nicholas" /> Vőlegénye [[II. Eduárd angol király|Eduárd walesi herceg]], [[I. Eduárd angol király]] és első felesége, Infanta doña Leonor de Castilla fia (1284 - 1327)
{{Flamand gróf
94 ⟶ 93 sor:
== Források ==
* Charles Cawley: ''Medieval Lands''. Online változata a Foundation for Medieval Genealogy weboldalán [http://fmg.ac/Projects/MedLands/Contents.htm] elérhető
* {{fordítás|nl|Gwijde van Dampierre}}
* {{fordítás|en|Guy of Flanders}}
| |||