„Pasteiner Gyula” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bevezető |
Szócikk befejezése |
||
1. sor:
'''Pasteiner Gyula''' ([[Tata]], [[1846]]. [[március 7.]] – [[Budapest]], [[1924]]. [[november 8.]]) művészettörténész, műkritikus, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes, utóbb tiszteleti tagja. Jelentős munkásságot fejtett ki a [[Magyarország művészete|magyar művészet]] [[művészettörténet|történeti]] áttekintése, főképpen a [[szobrászat]] és a [[barokk]] [[építészet]] múltjának feltárása terén. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű egyetemes művészettörténeti összefoglalás megírása ([[1885]]). 1885-től 1916-ig volt a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetemen]] a művészettörténet egyetemi tanára.
[[Pasteiner Iván]] (1887–1963) könyvtáros apja.
9. sor:
== Munkássága ==
Szerteágazó érdeklődésének megfelelően [[művészettörténet]]i kutatásai is széles látókörűek voltak, az egyetemes és a magyar művészet múltjával egyaránt foglalkozott, tanulmányai több témakörben is nagy hatásúaknak bizonyultak. Nevéhez fűződik az egyetemes művészettörténetet átfogóan tárgyaló első magyarországi monográfia megírása ''(A művészetek története a legrégibb időktől napjainkig,'' 1885). Tanulmányozta a középkori–újkori [[Magyarország művészete|Magyarország művészetét]], főként a [[szobrászat]] és az [[Magyarország építészete|építészet]] múltját. Behatóan foglalkozott a [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] korabeli [[reneszánsz]] és a 17–18. századi [[barokk]] építészettel, az egyes művészeti ágak, főképpen az [[iparművészet]] sajátosan magyar formajegyeivel. Tanulmányokat írt az [[Itália művészete|itáliai]] és a [[Franciaország művészete|francia festészet]] egyes korszakairól is.
Napilapokban (pl. ''[[Pesti Napló]])'' és folyóiratokban (pl. ''[[Athenaeum (folyóirat)|Athenaeum]], Kelet Népe, Havi Szemle, Budapesti Szemle)'' egyaránt nagy számban adott közre műbírálatokat a kortárs építészet jelenségeiről és eredményeiről (pl. épületszobrászat, [[Országház]]), egyes képzőművészek
Ifjúkorában a [[pedagógia]]i, oktatásügyi kérdések is vonzották érdeklődését. Négy évtizedes egyetemi tanári pályafutása során tanítványai közé tartozott [[Éber László]], [[Meller Simon]], [[Neuschloss Kornél]], [[Gerevich Tibor]], [[Czakó Elemér]] és [[Hoffmann Edith]].
26. sor:
*''A művészetek története a legrégibb időktől napjainkig.'' Budapest. 1885.
*Az építészet I. Mátyás király alatt. ''Budapesti Szemle'' 1893. (1892-ben elhangzott akadémiai székfoglalója)
*''A középkori [[romanika|román építészet]] rövid vázlata Magyarországon.'' Budapest. 1900
*[[Andrea Mantegna|Mantegna]]. ''Budapesti Szemle'' 1901.
*''Középkori művészetünk topographiája.'' Budapest. 1904.
41. sor:
*{{Szinnyei|10|437|p/p19120.htm}}
*''Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z).'' Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969, 363. o. [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC11587/11854.htm On-line elérés]
*''Magyar katolikus lexikon X. (Oltal–Pneu).'' Főszerk. Diós István. Budapest: Szent István Társulat. 1993. [http://lexikon.katolikus.hu/P/Pasteiner.html On-line elérés]▼
*{{ÚMIL|23|1710}}
*{{MNL|14|572}}
*{{ÚMÉL|5|147}}▼
*{{MTA1825-2002|2|976}}
▲*{{ÚMÉL|5|147}}
▲*''Magyar katolikus lexikon X. (Oltal–Pneu).'' Főszerk. Diós István. Budapest: Szent István Társulat. 1993. [http://lexikon.katolikus.hu/P/Pasteiner.html On-line elérés]
== További irodalom ==
*[[Gerevich Tibor]]: ''Pasteiner Gyula emlékezete.'' Budapest. 1933.
[[Kategória:Magyar művészettörténészek]]
[[Kategória:Magyar kritikusok]]
[[Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók]]
[[Kategória:MTA-tagok]]
| |||