„Kapnikbánya” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PityuBot (vitalap | szerkesztései)
a +NUTS
DeniBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások
19. sor:
| hosszúsági ívmásodperc= 40
}}
'''Kapnikbánya''' ([[román nyelv|románul]] ''Cavnic)'' város [[Románia|Romániában]] [[Máramaros megye|Máramaros megyében]].
Alsó- és Felsőkapnik egyesülése.
 
== Fekvése ==
[[Nagybánya|Nagybányától]] 32 km-re keletre, a Gutin-hegységben az Öreg-Gutin 1443 m magas csúcsa alatt fekszik.
 
== Nevének eredete ==
Nevét a Kapnik folyóról kapta, amely mellett épült. A [[szláv nyelvek|szláv]] ''kopaonik'' (= az amit megástak), utótagja az ércbányászattal kapcsolatos.
 
== Története ==
Ősi bányásztelepülés, itt már a [[rómaiak]] is bányásztak.
 
[[1336]]-ban, [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király korában ''Capnic'' néven említik, már ekkor község jellege volt.
 
'''Kapnikbánya''' már a [[15. század]]ban a vidék bányászatának központja.
 
41. sor:
[[1460]]-ban a [[törökök]] lerombolták, emiatt egy időre szünetelt is itt a bányászat.
 
[[1465]]-ben [[Mátyás király]] ismét megerősíti a település szabadalmi jogát.
 
A [[16. század]] elején újból virágzásnak indult, de az erdélyi fejedelmek és a magyar király közötti bányákért folyó harc annyira tönkretette az itteni bányákat, hogy a [[16. század]] második felére a bányaművelés már teljesen szünetelt.
 
[[1571]]-ben [[Miksa magyar király|Miksa király]] újból elkezdte a bányák művelését, azonban azok ismét a [[Báthory család|Báthoriak]] kezébe kerültek.
 
[[1588]]-ban [[Báthory Zsigmond]] erdélyi fejedelem a bányákat bérbe adta [[Herberstein Felicián]]-nak, aki rablógazdálkodásával teljesen tönkretette azokat.
 
Ettől kezdve a [[18. század]] elejéig a kapniki bányák az erdélyi fejedelmeké voltak, akik azokat állandóan bérlők útján műveltették.
55. sor:
Különb gazdálkodás azonban a [[Rákóczi család|Rákócziak]] idején sem folyt itt.
 
A [[Vasvári béke]] alapján '''Kapnikbánya''' [[Erdély]] végvidékeként továbbra is az erdélyi fejedelmek kezében maradt, [[I. Apafi Mihály]] alatt még roszabb lett sorsa, s az ő halála után szünetelt is itt a bányászat [[1691]]-től [[1702]]-ig, mikor a bécsi kormány újra megkezdte és fellendítette itt a bányaművelést:
 
[[1706]]-ban a '''Kővárvidék''' ide tartozó falvainak (Kápolnok, Gyertyános és Garbonácz)
lakosságát kötelességük teljesítésére szorították - bár e falvakat szerette volna elperelni a '''Kővárvidék''' ura, de ez nem sikerült neki.
 
[[1717]]-ben a [[tatárok]] lerombolták a települést, de azokat a '''Bagossy László''' vezette '''Tiszaháti nemesség''' itt szétverte.
 
[[1722]]-ben a többi bányakerületből is sok családot telepítettek ide.
71. sor:
 
[[1786]]-ban a telepet úttal kötötték össze [[Felsőbánya|Felsőbányához]].
 
A [[19. század]] első évtizedeire egy időre újra megállt itt a fejlődés, és csak
 
78. sor:
A község és határa többnyire kamarabirtok volt.
 
[[1910]]-ben 3517 lakosából 1864 magyar (52,99%) és 1604 román (45,60%) volt.
 
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szatmár vármegye]] [[Magyarláposi járás]]ához tartozott.
84. sor:
[[2002]]-ben 5.205 lakosából 4.205 [[Románok|román]] (80,78%), 911 [[Magyarok|magyar]] (17,50%), 54 [[Cigányok|cigány]] (1,03%) és 35 egyéb (0,67%) nemzetiségű volt.
 
== A kapniki bányák ==
Az itteni bányáknak két aknájuk és két altárnájuk volt.
 
94. sor:
Alsókapnik volt a kincstári kohótelep. Felsőkapnikon pedig a bányaművek voltak.
 
== Nevezetességek ==
* [[1717]]-ben a '''Kapniknál''' benyomuló krími tatár hadakat itt verte szét a '''Bagossy László''' vezérlete alatt álló '''tiszaháti nemesség'''.
 
100. sor:
 
::::"Anno 1717. us que hic fuerunt tartari".
 
== Híres emberek ==
* Itt született [[Born Ignác]] geológus [[1742]]-ben
* Itt született [[Jendrassik Jenő]] filozófus, egyetemi tanár, rektor [[1824]]-ben.
* Itt született [[Krizsán János]] magyar festő [[1886]]. [[január 27.|január 27]]-én, elhunyt [[Nagybánya|Nagybányán]] [[1948]]. [[április]]
* Itt született [[Papp Simon]] geológus, az [[MTA]] tagja [[1886]]. [[február. 14]]-én
* Itt született [[Krupiczer Antal]] szobrász és kiállítóművész [[1944]]-ben, elhunyt [[Nyíregyháza|Nyíregyházán]] [[2009]]-ben
* Itt született [[Szaucsek István]] zeneszerző, (Amikor majd nem leszek már…) [[1886]]. [[szeptember 26.|szeptember 26]]-án, meghalt Budapesten [[1950]]. [[június 10.|június 10]]-én.
 
Egyéb híres emberek névsorát lásd: Debreczeni Z. László Gutinok című könyvében, vagy a http://kapnikbanya.uw.hu honlapon a „Híres emberek” link alatt.
 
== Források ==
* Borovszky Samu: Szatmár vármegye.
{{források}}